1.0Mit nézzünk ma a tévében?https://asanisimasa.cafeblog.huefeshttps://asanisimasa.cafeblog.hu/author/efes/<strong>Jodie Foster</strong>rel kezdhetjük az estét, a tévé előtt. A <a href="http://port.hu/adatlap/film/tv/contact/event-tv-63329098/movie-1268"><strong>Kapcsolat</strong></a> (<em>RTL II, 20.00</em>) című, amúgy igen remek történetben egy rádiócsillagászt alakít, aki óriási rádióteleszkópjain keresztül fürkészi a világűrt, esetleges Földön kívüli intelligenciáktól érkező rádiójelek után kutatva. A <strong>Robert Zemeckis</strong> által rendezett film azzal a feltételezett esettel játszik el, hogy mi van, ha ezek a jelek megérkeznek? Felismerjük-e őket egyáltalán, s ha ezek a jelek tényleg azok, aminek hisszük őket, akkor képesek leszünk-e egyáltalán felvenni a kapcsolatot az idegenekkel, s ha igen, az milyen hatással lesz az emberiségre? A film műfajilag természetesen sci-fi, de annak a filozofikus, ám izgalmas cselekménnyel is bíró válfajából, a végén nem kevés érzelmi ki- és lecsapódással. <img class="alignleft size-full wp-image-5405" src="https://asanisimasa.cafeblog.hu/files/2017/06/csabitas-elmelete-greg-kinnear-ashley-judd-e1496919010324.jpg" alt="" width="600" height="409" />   Ellentétben azzal, ahogyan sejthetnők, nem tárgyalási dráma <a href="http://port.hu/adatlap/film/tv/der-der-staat-gegen-fritz-bauer/event-tv-63173910/movie-179203"><strong>Az állam Fritz Bauer ellen</strong></a> (<em>Cinemax2, 20.30</em>), hanem életrajz, melyben az “ellen”, még ha alapvetően jogász-környezetben is játszódik, nem pert, hanem attitűdöt jelent elsősorban. Valós személy volt a zsidó származású, harcos szociáldemokrata Bauer, aki az ötvenes-hatvanas években végzett tevékenységével fontos figurájává vált a második világháború náci bűneit megtorló hosszú harcnak. <strong>Lars Kraume</strong> szinte John le Carré-i sűrűségű drámája elsősorban arra az ötvenes évek eleji időszakra koncentrál, amikor Bauer (<strong>Burghart Klaußner</strong> igen erős alakításában), Essen tartomány főügyészeként, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Adolf_Eichmann">Adolf Eichmann</a> náci háborús bűnös tartózkodási helyének felderítésével, illetve az elfogásához nyújtott segítségével szembekerült saját országának alkotmányával, valamint a Német Szövetségi Köztársaságban továbbra is fontos posztokat betöltő, hajdani nácikkal, és a német nép érintett csoportjaiban az akkori napokban is mélyen élő náci szimpátiával. (<a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2016/11/24/az-allam-fritz-bauer-ellen-der-staat-gegen-fritz-bauer-2015/"><em>Bővebben</em></a>) <a href="http://port.hu/adatlap/film/tv/someone-like-you/event-tv-62571724/movie-39070"><strong>A csábítás elmélete</strong></a> (<i>Filmcafe, 21.00</i>) viszont az előbbi film szöges ellentéte. A mézédes, ám helyenként kissé csípős humorú komédia remek jutalomjáték a kitűnő színészeknek, amivel természetesen <strong>Ashley Judd</strong>, <strong>Greg Kinnear</strong> (<em>a képen</em>), <strong>Ellen Barkin </strong>vagy <strong>Hugh</strong> “Kockahas” <strong>Jackson</strong> él is. (<em><a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2001/07/12/tony_goldwin_a_csabitas_elmelete_someone_like_you/">Bővebben</a></em>) Az <a href="http://port.hu/adatlap/film/tv/one-true-thing/event-tv-63105012/movie-8808"><strong>Életem értelme</strong></a> (<em>Story5, 21.00</em>) című drámában viszont <strong>Meryl Streep</strong> alakít egy rákban haldokló anyát, akit lánya (<strong>Renée Zellweger</strong>) ápol áldozatosan, ígéretes karrierjét is feladva. A halál, illetve a reménytelen haldoklás ábrázolása mindig kényes feladat, ez a film sem képes megmaradni mindig azon a vékony mezsgyén, amit a jó ízlés szab – bár <strong>Carl Franklin</strong> rendező tisztesen próbálkozik, ez tény. Kifejezetten érdekes viszont az, ahogyan az áldozatvállalást, egy más, magasabb, távolibb cél érdekében a céljainkról való lemondást ábrázolja… Streep természetesen kapott egy Oscar-jelölést, de szerintem Zellweger jobban megérdemelte volna, akár a díjat is. A <strong><a href="http://port.hu/adatlap/film/tv/man-on-a-ledge/event-tv-64625154/movie-123564">Borotvaélen</a> </strong>(<i>Film+2, 21.00</i>) című, kissé alulértékelt krimi tulajdonképpen egy igen remek kamaradráma, melyben egy amolyan szürke, átlagos kisember kerül szorult helyzetbe. Egy értékes gyémánt eltulajdonításával vádolják az illetőt (<strong>Sam Worthington</strong>), aki viszont ártatlanságát bizonyítandó, lélegzetelállító tettre szánja el magát: kivesz egy szobát egy New York-i szálloda huszadik emeletén, ebédet rendel, majd kiáll a párkányra, lábai előtt a feneketlen mélység és onnan nem moccan. Kizárólag a rendőrség csinos túsztárgyalójával (<strong>Elizabeth Banks</strong>) hajlandó szóba állni, a média teljes érdeklődésétől övezve, a végén pedig csattan a csattanó. Az elsősorban színészként ismert <strong>Alan Rickman</strong> rendezésében, <a href="http://port.hu/adatlap/film/tv/a-a-little-chaos/event-tv-63160048/movie-160290"><strong>A virág románcá</strong></a>ban (<i>Duna, 22.10</i>) Sabine De Barra (<strong>Kate Winslet</strong>), a kertész és tájrendező hatalmas megbízást kap. Rendhagyó – mondhatni kaotikus – tájrendezési felfogásának és módszerének köszönhetően ő nyeri a megtiszteltetést, hogy megalkossa az épülő versailles-i kastély parkjának egyik fontos részletét. A megbízó nem más, mint maga a Napkirály, XIV. Lajos (akit Rickman alakít). Természetesen, egy nő számára egy ilyen világban egy ilyen munka konfliktusok ezreivel van sújtva, főleg, amikor közvetlen főnöke (<strong>Matthias Schoenaerts</strong>) egy sármos férfi, szabadjára engedett feleséggel. A téma érdekes, sok szempontból -pl. a nők szerepe a Napkirály udvarában- izgalmas is, azonban Rickman rendezői rutintalansága érződik a filmen olykor. A szerelmespár közti kémia is inkább csak színészi technika, a zenei kíséret pedig (amikor XVI. Lajos udvarában nem kisebb személyiség, mint Jean-Baptiste Lully zenélt!) fájdalmasan jellegtelen maszatolás.rich