1.0Mit nézzünk ma a tévében?https://asanisimasa.cafeblog.huefeshttps://asanisimasa.cafeblog.hu/author/efes/Sajnos még én sem láttam a <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/miss-sloane/event-tv-71976978/movie-179534"><strong>Miss Sloane</strong></a> (<em>HBO, 20.00</em>) című politikai thriller/drámát, mely a hivatalos politikai csatatér informális hadszínterein, a nyílt ütközetek hátterében harcukat vívó lobbisták körébe avatja be a nézőt. A téma a fegyverbiznisz. A hírek szerint kitűnő, fordulatos és izgalmas filmet <strong>John Madden</strong> rendezte 2016-ban és <strong>Jessica Chastain</strong> pedig egyenesen remekel a címszerepben. Hmmm… <img class="alignleft size-full wp-image-5687" src="https://asanisimasa.cafeblog.hu/files/2017/09/tajtekos-napok-audrey-tautou-romain-duris-e1504862893953.jpg" alt="" width="600" height="403" />   Ezzel szemben <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/the-the-devils-own/event-tv-71877364/movie-1928"><strong>Az ördög maga</strong></a> (<i>Filmcafe, 20.00</i>) <strong>Brad Pitt</strong>, ezúttal egy veszélyes IRA terroristát alakítva. Magát csendes, szerény és igyekvő ír vendégmunkásnak kiadva húzza meg magát a kissé tutyimutyi New York-i zsaru (<strong>Harrison Ford</strong>) családjánál, aki sokáig nem fog gyanút… Ez biztosan jó kis film – láttam. A <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/valentines-day/event-tv-72030786/movie-107579"><strong>Valentin nap</strong></a> (<em>RTL II, 20.00</em>) című, összegző jellegű dolgozatban ezalatt alaposan felboncolódik a címszereplő pro és kontra, Hollywood éppen ráérő színe-java szeme láttára, illetve aktív részvételével. Litty-lötty. Az amerikai történelem egyik legszégyenletesebb eseményét, az észak-amerikai indiánok “Mohácsát” mutatja be <strong>Yves Simoneau </strong>2007-es <strong><a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/bury-my-heart-at-wounded-knee/event-tv-71992582/movie-92273">Wounded Knee-nél temessétek el szívem</a> </strong>(<em>Cinemax, 21.00</em>) című mozgó-képes-könyve. (<em><a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2009/05/06/indianok_mohacsa_wounded_knee_nel_temessetek_el_a_szivem_2007/">Bővebben</a></em>) A <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/escape-from-alcatraz/event-tv-71990336/movie-9616"><strong>Szökés az Alcatrazból</strong></a> (<i>m3, 21.00</i>) egy szökés története a híres San Francisco-i szigetbörtönből. Rendezője, <strong>Don Siegel</strong> mestere a hollywoodi típusú zsánereknek, <strong>Clint Eastwood</strong> nevű főszereplője szintén – így a film egészen biztosan feszült és izgalmakkal teli két órát biztosít bárki számára. <strong>Meryl Streep</strong>et nézhetjük <strong>Stephen Daldry</strong> 2002-es <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/the-the-hours/event-tv-72033796/movie-54451"><strong>Az órák</strong></a> (<i>Duna, 21.00</i>) című filmjében, mely “<em>Michael Cunningham </em>azonos című Purlitzer-, és PEN/Faulkner-díjas regényéből készült, amit viszont <em>Virginia Woolf </em>1925-ös műve, a Mrs. Dalloway inspirált. Három korszak, három történet és három női sors olvad össze egyetlen történetté <em>Az Órák </em>időfolyamában. Úgy kapcsolódnak össze, mint a láncszemek, anélkül, hogy tudnák, ugyanaz a nagyszerű irodalmi alkotás változtatja meg visszavonhatatlanul az életüket. Virginia Woolf (<strong>Nicole Kidman</strong> – e filmben nyújtott alakításáért Oscart kapott) a húszas évek londoni külvárosában az elmebajjal küzd, és közben első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt írja. Laura Brown (<strong>Julianne Moore</strong> – ő is kapott jelölést) Los Angeles-i feleség és anya több mint két évtizeddel később, a második világháború végén olvassa a regényt, és hatására elsöprő erejű változást forgat a fejében. A mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan (őt adja Meryl), aki Mrs. Dalloway modern alteregója, s aki szerelmes Richardba (<strong>Ed Harris</strong>), az AIDS-ben haldokló, briliáns költő-barátjába.” <strong>Robert Pattinson</strong> lehet, hogy egy unalmas pasas, de valamiért a csajok, legalábbis, bizonyos csajok, odáig vannak érte. A <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/bel-ami/event-tv-72028382/movie-125662"><strong>Bel Ami – A szépfiú</strong></a> (<em>m2, 21.10</em>) című film címszerepére viszont egyértelműen telitalálat, kifejezetten jól áll neki ez a szerep, jól mozog <strong>Guy de Maupassant</strong> történetében – <em>és még Pesten sem vész el</em>… (<em><a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2012/09/24/bel-ami-a-szepfiu-bel-ami-2012/">Bővebben</a></em>) A legendás videoklipjeiről és fantáziadús mesefilmjeiről elhíresült<strong> Michael Gondry </strong><a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/lecume-des-jours/event-tv-71993646/movie-141092"><strong>Tajtékos napok</strong></a>-adaptációja (<em>m5, 21.10</em>) kifejezetten jól sikerült, hiszen sikerrel idézi fel (és meg) <strong>Boris Vian</strong> sorait. Az persze, tiszta sor, hogy ha valaki, akkor ma talán Gondry (és esetleg <em>Wes Anderson</em>, bár az ő világa azért más…) az, aki adekvát módon képes hozzányúlni egy olyan, szürreális képekben, vad képzettársításokban, a jazz lüktető ritmusában és ezzel együtt, megkapó romantikában úszó (<em>a képen </em><strong>Audrey Tautou</strong><em> és </em><strong>Romain Duris</strong>), valódi irodalmi szöveghez, mint amilyen Viané. (<a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2014/04/20/tajtekos-napok-lecume-des-jours-2013/"><em>Bővebben</em></a>) Sz-sz-szóval, <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/the-the-kings-speech/event-tv-72030787/movie-116080"><strong>Ak-k-király b-b-b-beszéde</strong></a> (<i>RTL II, 22.25</i>) című 2010-ben készült film egy virtigli Oscar-szivacs, rengetegszer láttuk már. <strong>Colin Firth</strong> azonban tényleg remek a filmben, megérdemelte a szobrot; ugyanolyan jó <strong>Geoffrey Rush </strong>is, vagy például <strong>Timothy Spall,</strong> Churchill röpke, de jelentős szerepében. Amúgy film maga is elég nehezen kikezdhető, olyan, mint egy kerekded, sima gömb. Nincs rajta fogás, de simán el lehet talán ma is gurítani. (<a href="https://efesasanisimasa.wordpress.com/2011/02/03/a_kiraly_beszede_the_king_s_speech_2011/"><em>Bővebben</em></a>) <strong>Robert De Niro</strong> első rendezése volt 1993-ban a <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/a-a-bronx-tale/event-tv-72036009/movie-281"><strong>Bronxi mese</strong></a> (<em>SuperTV2, 22.55</em>), melyben azért az egyik kulcsszerepet, biztonság kedvéért, magára osztotta. A történet egy tipikus olasz bevándorló-történetet mesél el, melyben a tisztességes, buszsofőrként robotoló apa (De Niro) mindent megtesz azért, hogy a fiából is tisztességes ember legyen – még a maffiával is harcra kel… Remek, epikus film, közvetlenül a legnagyobb olasz maffiatablók (Keresztapa-trilógia, Volt egyszer egy Amerika, Nagymenők) után a sorban. Később jön újra a <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/casino/event-tv-72033799/movie-330"><strong>Casino</strong></a> (<i>Duna, 23.00</i>) című igen remek mozi is, melyben arról lesz szó, hogyan működtet a maffia egy kaszinóvárost (és ne legyenek kétségeink, minden mást, akár országokat is), ami úgy tejel legálisan milliárdokat, hogy közben tisztára is mos egyéb, közel sem legális eredetű, további milliárdokat. <strong>Martin Scorsese</strong> közel háromórás (leginkább a szintén igen aktuális Keresztapa-trilógiához mérhető) filmeposzában Las Vegas hétköznapjaiba tekinthetünk bele, olyan remek színészek által, mint <strong>Joe Pesci</strong> és (itt is) <strong>Robert De Niro</strong>, valamint <strong>Sharon Stone</strong>.rich