<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mit nézzünk ma a tévében?</provider_name><provider_url>https://asanisimasa.cafeblog.hu</provider_url><author_name>efes</author_name><author_url>https://asanisimasa.cafeblog.hu/author/efes/</author_url><title>Vasárnap, június 16.</title><html>&lt;p&gt;Sok magyar film. &lt;strong&gt;Antal Nimród&lt;/strong&gt; filmje, &lt;a href=&quot;https://port.hu/adatlap/film/tv/a-viszkis/event-tv-437768790-3/movie-178302&quot;&gt;&lt;strong&gt;A Viszkis&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;em&gt;TV2, 18.55&lt;/em&gt;) egy viszonylag jól összerakott, jól fényképezett, jól &lt;em&gt;zenélt&lt;/em&gt;, stílusos krimi. Ennyi. Ennél nem több, de nem is kevesebb. Azt viszont már kevésbé értem, hogy egy személynek, egy -nálam két évvel fiatalabb- ex-bankrablónak miért kell még bőven életében szobrot állítani? Mert a film is kvázi &lt;em&gt;szobor&lt;/em&gt;! Nem az a kérdés, hogy most milyen színben tűnik fel Ambrus Attila, a Viszkis Rabló (&lt;strong&gt;Szalay Bence&lt;/strong&gt;), mert ebből a szempontból a film tulajdonképpen korrekt, már erkölcsi értelemben. Azonban egy torz, elcseszett, groteszk szobor is szobor, egy hősies, példaképként állított szobor is szobor és egy realista szobor is szobor. Ez a film talán az utóbbi, de Ambrus Attila mégiscsak hős benne. Ő a főhős, akinek a filmet nézve akarva-akaratlanul szurkolunk és tapsolunk (mint ahogy ezrek és ezrek tapsoltak akkor, amikor amolyan modern Ludas Matyiként fosztogatta a “gonosz bankokat” és tapsolnak ma is). Neki azért, mert az igazságszolgáltatásból ki tudja, hányszor űzött csúfot. Sok egyéb ok mellett például a Viszkisnek is köszönhető, hogy mára a rendőrség megbecsülése a Kádár-korszak szintjére süllyedt – és ha ehhez hozzávesszük a film kisszerű, frusztrált nyomozóját (&lt;strong&gt;Schneider Zoltán&lt;/strong&gt;), akkor egész egyszerűen nincs más választásunk, minthogy drukkoljunk a Viszkisnek, aki persze, se nem hős, se nem profi, a történet szerint egy tök átlagos srác. Viszont, egészen biztosan jó az nekünk, egyszerű állampolgároknak, ha a rendőrségünk nevetséges, hőseink pedig köztörvényes rablók, akik tojnak a törvényekre? Azokra, melyek elvileg minket védenek? Végiggondolta ezt már valaki? Látjuk egyáltalán, mi megy itt?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignleft size-full wp-image-7784&quot; src=&quot;https://asanisimasa.cafeblog.hu/files/2019/06/apam-a-hos-katherine-heigl-gerard-depardieu-e1560618104908.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;409&quot; /&gt;Szintén a valóság ihlette &lt;a title=&quot;&quot; href=&quot;https://port.hu/adatlap/film/tv/a-berni-kovet---the-ambassador-to-bern/event-tv-437502068-6/movie-145900&quot;&gt;&lt;strong&gt;A berni követ&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;em&gt;Duna, 19.35&lt;/em&gt;) sztoriját is. Az izgalmas, thrillerszerű film egy 1958-ban megtörtént eseményt mesél el, melynek során két, ismeretlen fegyveres hatolt be a Magyar Népköztársaság berni nagykövetségére. A főszerepben &lt;strong&gt;Kulka János&lt;/strong&gt;t, valamint &lt;strong&gt;Szabó Kimmel Tamás&lt;/strong&gt;t, &lt;strong&gt;Kádas József&lt;/strong&gt;et és &lt;strong&gt;Szikszai Rémusz&lt;/strong&gt;t láthatjuk. (&lt;a href=&quot;http://efesasanisimasa.wordpress.com/2014/02/25/a-berni-kovet-2014/&quot;&gt;&lt;em&gt;Bővebben&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A mai &lt;a href=&quot;https://port.hu/adatlap/film/tv/vasember---czlowiek-z-zelaza/event-tv-443770774-6/movie-11770&quot;&gt;&lt;strong&gt;Vasember&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;em&gt;Duna, 20.50&lt;/em&gt;) tulajdonképpen a &lt;em&gt;Márványember kettő&lt;/em&gt;, azaz &lt;strong&gt;Andrzej Wajda&lt;/strong&gt; gigantikus és mélyen szántó lengyel történelmi tablójának második része, melyben a felszínen a márványember, azaz Birkut, a tragikus sorsú sztahanovista munkás fiának, Maczieknek történetét ismerhetjük meg – mely tulajdonképpen egybeesik a Szolidaritás születésével és a hetvenes évek viharos lengyel történéseivel. Be is dobozolta a kommunista cenzúra szépen a filmet – ami azonban nem akadályozta meg abban,. hogy Cannesban elnyerje az Arany Pálmát.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A &lt;a href=&quot;https://port.hu/adatlap/film/tv/magyar-rekviem/event-tv-441396786-301/movie-78705&quot;&gt;&lt;strong&gt;Magyar rekviem&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;em&gt;m5, 21.00&lt;/em&gt;) &lt;strong&gt;Makk Károly&lt;/strong&gt; 1991-ben bemutatott filmje. Úgy kezdődik, mint egy Rejtő-történet: A börtönben heten várnak kivégzésükre: a Tengerész, a Kölyök, a Tanár úr, a Cigány, az Őrnagy, Lux és a Néma. Mivel azonban a történet ideje 1958, ez nyilván anakronizmus. 1956 után ez csak tragédia lehet.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Steven Spielberg &lt;/strong&gt;részben Budapesten forgatta &lt;a href=&quot;https://port.hu/adatlap/film/tv/munchen---munich/event-tv-440425309-312/movie-70877&quot;&gt;&lt;strong&gt;München&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;i&gt;RTL Spike, 21.00&lt;/i&gt;) című drámáját, ami amellett, hogy sok magyar színész és ismert magyarországi helyszín is feltűnik benne, néha alig, máskor éppen eléggé felismerhetően, azért is érdekes, mert a mester ezúttal nem mesét mond, hanem valós történelmi eseményt, a müncheni olimpián az izraeli sportküldöttség ellen elkövetett véres merénylet körülményeit eleveníti fel. (&lt;a href=&quot;https://efesasanisimasa.wordpress.com/2006/01/24/steven_spielberg_munchen/&quot;&gt;&lt;em&gt;Bővebben&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Sokan a jelenkor legjobb rendezőjének tartják &lt;strong&gt;Christopher Nolan&lt;/strong&gt;t. 2014-ben bemutatott filmjét, a &lt;a href=&quot;https://port.hu/adatlap/film/tv/csillagok-kozott---interstellar/event-tv-436722484-32/movie-148308&quot;&gt;&lt;strong&gt;Csillagok között&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt;-et (&lt;em&gt;Film+, 21.00&lt;/em&gt;) is a rendezőtől korábban már megszokott borongós, negatív jövőkép jellemzi. A Földet a globális felmelegedés következtében porviharok sújtják. A megváltozott klímában kritikus mértékben elszaporodtak a penészgombák, melyek megfertőzve a Föld összes haszonnövényét, belátható közelségbe került a végső katasztrófa. Ha nem történik valami, akkor az emberiség kihal. És a többi… (&lt;em&gt;&lt;a href=&quot;https://efesasanisimasa.wordpress.com/2014/11/06/csillagok-kozott-interstellar-2014/&quot;&gt;Bővebben&lt;/a&gt;&lt;/em&gt;)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A mára minősíthetetlen média&lt;em&gt;cölöp&lt;/em&gt;pé torzult, ám hajdan szép reményekkel, szép pályát kezdő francia színész, &lt;strong&gt;Gérard Depardieu&lt;/strong&gt; temérdek bájos, kedves romantikus komédiában játszott a nyolcvanas-kilencvenes években. Az &lt;a href=&quot;https://port.hu/adatlap/film/tv/apam-a-hos---my-father-the-hero/event-tv-436700510-89/movie-10966&quot;&gt;&lt;strong&gt;Apám, a hős&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt; (&lt;em&gt;Filmcafe, 21.00&lt;/em&gt;) egyike ezeknek, melyben Gérard a címszerepet alakítja, aki 14 éves, élénk fantáziájú leányával (&lt;strong&gt;Katherine Heigl&lt;/strong&gt;) szeretne eltölteni két hetet egy varázslatos, egzotikus szigeten – amit a leányzó, érthetően, élből utál. Nem a nyaralást, hanem azt, hogy a nyaralást apjával kell eltöltenie, miközben bimbózó nőiessége bőszen tombol a falatnyi bikini alatt… (&lt;em&gt;A képen Katherine és Gérard.&lt;/em&gt;)&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>