Mit nézzünk ma a tévében?

Kedd, október 13.

A maga nemében egyenesen remekmű Az ember, aki ott se volt (Paramount Channel, 19.45), Coen-testvérek film noir-stílusbravúrja, fekete-fehérben, expresszíven, pesszimistán és cinikusan, ahogyan azt kell. Billy Bob Thornton (a képen) remekel a szerelemféltésből elkövetett gyilkossággal vádolt kisvárosi borbély triplafenekű szerepében, de mellette is tobzódik a film a fura, groteszk alakokban; és a végén egészen biztosan megkapja a magáét a manapság igencsak megtépázott igazságérzetünk is.

 

 

az ember aki ott se volt - billy bob thornton

 

Alternatíva lehet a Négy esküvő, egy temetés (Story4, 21.00), egy ezerszer látott, de szerintem akárhányszor nézhető, atombiztos romantikus komédia, Andie MacDowell-el és Hugh Granttel, plusz Kristin Scott Thomasszal, mely nem szól másról, mint a címben olvasható öt darab eseményről. (Vagy mégsem?)

Szintén ezerszer láttuk már a Nehéz időket (film+2, 21.00), ami az előzőnél lényegesen keményebb löket, hiszen általa az Öböl-szindróma (illetve, általában a háborús trauma) témájában áskálódhatunk igen mélyre. Főszerepben egy igazi mai színészikon: Christian Bale. (Bővebben)

Egy másik mai ajánlatban Samuel L. Jacksont nézhetjük, amint aktív drogfogyasztóként túl van már mindenen, de a számára tuti lövésként működő kábítószerrel még nem találkozott. A hetedik mennyország (PRO4, 22.00) csak akkor jön el számára, ha ő maga alkotja meg ezt a szuperdrogot, lévén szakmája szerint kémikus. A szer el is készült, működik is, azonban el kellene adni… Krimi-vígjáték lesz ez, tehát semmi komoly drámára ne számítsunk, minden vicces: ez a hongkongi Ronnie Yu hollywoodi bemutatkozása.

Luc Besson Jeanne d’Arc – Az Orléans-i szűz (SuperTV2, 22.35) című nagyszabású filmjét valójában szerelmi vallomásként értelmezhetjük akkori kedveséhez, Milla Jovovichhoz, merthogy, és nem csak az ún. “rossznyelvek” szerint, a bájos színésznő színészi eszköztára bizony elégtelennek bizonyult ehhez az emblematikus, nagy szerephez. Én nagyon régen láttam, és nem nagyon emlékszem már, csak arra, hogy jó hosszú mozi volt és azért eléggé látványos, úgyhogy…

Viszont egy kitűnő film jut a végére is. Claude Lelouch anno César-díjas, A szertartás(Filmcafe, 22.55) című filmjében móriczi mélységeket jár be az emberi irigység, sértettség, valamint a társadalmi igazságtalanságoknak az egyedi emberi lélekre gyakorolt hatásai terén. Könnyed, amolyan franciásan csevegős modorban olyat húz be a jóléti társadalom gyomorszájára, hogy még ma is hápogna, ha nézne ilyen filmeket, mint ez. Többször megidéződik Marco Ferreri, és nem véletlenül. Azt a részvétlenséget, ami Sandrine Bonnaire tekintetéből süt a film utolsó kockáján, na azt kéne látniuk ma is, igen sokaknak.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!