A Chicago (Filmcafe, 21.00) még mindig pontosan olyan, amilyennek egy Oscar-szivacs Broadway musicalfilmnek lennie kell. Pergő, látványos, megtartva a műfaj sajátosságaiból fakadó, kötelező teatralitást, buja, erotikus, bájos és szenvedélyes. És nem cukormázas! Persze, Bob Fosse akkora zseni, mint ide a Tau Ceti (az ő broadwayi koreográfiája alapján készült Rob Marshall filmje). És milyen jól énekel Richard Gere! És az a pizzaképű Zellweger! Hogy volt! Hogy volt!
A bizonyos körökben komoly tekintélynek örvendő kanadai David Cronenberg léptette ki ezzel a késő esti filmmel a bakfisok tegnapi (tegnapelőtti?) kedvenc vámpírjának skatulyájából Robert Pattinsont. A Cosmopolis (Film Mánia, 21.00) viszont nekem nagyon nem jött be.
A ma esti Bergman-filmklubban az Arc (Duna, 21.30) kerül sorra, mely sok tekintetben nem tipikus bergmani alkotás. Egy kisvárosba érkező vándorcirkusz-kompániát látunk, valamikor a XIX. században, melynek ördögi bűvésze, Vogler (Max von Sydow) szemfényvesztő csodákkal bűvöli el a szájtáti közönséget, minek hatására a városka politikai elöljárói és a városi értelmiség egyből észreveszik benne “a konkurenciát”, és sarlatánság vádjával el akarja őt üldözni. Küzdelmüket azonban már a jellegzetes bergmani objektíven át látjuk: arcokról készült közelikben rajzolódik ki a dráma valódi mélysége.
A Dögkeselyű (m5, 21.50) viszont ‘a’ magyar akciófilm. (Mondjuk azért volt még néhány, de 10 emberből 10 ezt a filmet mondaná elsőnek, az 100%.) A magyar Taxisofőr, amiben Cserhalmi György ‘a’ Travis Bickle. Ezerkettes zsigulik ofszájdolnak a kockaköves pesti utakon, repülnek a dísztárcsák, kék csíkos púposautók nénóznak… Deklasszált, ódon matrónák a bűn poklában. 🙂 Mai szemmel nézve már nagyon vicces.
Eközben a Matador (SuperTV2, 22.00) azonban a közepesnél csak egy picit jobban szórakoztató krimivígjáték. A sztoriban Pierce Brosnan egy kiöregedőben lévő, igen cinikus bérgyilkos, míg Greg Kinnear egy szürke utazóügynök. Két fáradt fazon, akik egy mexikói bárban találnak egymásra. Elsősorban a kettős-jelenetek működnek ebben az akció-krimi-vígjátékban, de azok igen jól. A többi töltelék.
A szerencsejátékok sporttal összefonódó területén játszódik a Pénz beszél (RTL Spike, 23.00). Akik alkalmanként dollármilliókkal fogadnak a hétvégi bajnoki fordulók eredményére, nagyot is nyernek, vagy éppen nagyot vesztenek. Ebben a környezetben nagy az értéke a biztos tippnek… Erről szól ez a megtörtént eseményeken alapuló sztori, melyet állítólag maga az akkor a golfpályán labdaszedőként dolgozó főhős mesélte el a film producerének. Matthew McConaughey talán e szereppel lépett ki az üresfejű szépfiú kliséjéből és kezdte meg komoly színészi pályáját, Al Pacino, a tuti-tippadóhálózat fejeként viszont ugyanazt a figurát hozza tulajdonképpen, amit például a Fedőneve: Donnie Brascóban is, az agresszív és kegyetlen, sokat tudó és sokat tapasztalt, de valahol belül mégis jólelkű, humánus kisembert (a képen Matyi és Ali bácsi). (Bővebben)
Klaus Kinski Werner Herzog (egyik) “arca”, vagy inkább inkarnációja legfontosabb filmjeiben, az Aguirrében, a Woyceckben, a Nosferatuban és ebben a mai darabban is. A Fitzcarraldo (Duna, 23.15) tán a legfontosabb ezek közül. Mi más szimbolizálhatná jobban a klasszikus és sokszor megénekelt művészsorsot, a szájtáti tömeg számára érthetetlen, sokszor önpusztító, máskor csupán szimpla bolondságnak tűnő küszködést, mint egy operaház építése a semmi közepén, amely semmi ráadásul a Föld legburjánzóbb vegetációja. Nagyon nagy film.
Az On-lány (Filmcafe, 23.15) című, idétlen magyar címe ellenére mégis említést érdemlő mozi már csak azért is érdekes lehet, mert Nicole Kidmant oroszul hallhatjuk benne játszani (feltéve, ha ezt az élményt nem cseszik el a szinkronizálással…). Nicole tehát egy orosz lányt alakít ebben a romantikus krimi-drámában, akit az internet segítségével “talált meg” magának John (Ben Chaplin), az angol banktisztviselő. (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: