Mit nézzünk ma a tévében?

Hollywood egyik legkülönösebb figurája a nemrégiben számunkra különösen érdekes című Grand Budapest Hotellal is varázsoló Wes Anderson. Korábbi filmje, a szintén elbűvölő Holdfény királyság (Filmcafe, 19.15) olyan, mintha a Barátom, Bonca képzeletbeli második részét Peter Greenaway forgatta volna Hollywoodban, Steven Spielberg producerkedése alatt. (Bővebben)

Nagyjából ugyanazt hozza az idén hat Oscarra is jelölt Carol (HBO, 20.00), mint amit Ang Lee 2005-ös Brokeback Mountain című mozija: egy szép, hiteles mesét a szerelemről. Főszerepben azonban nem kockás inges, munkában izzadt testű, borostás cowboyokat, hanem finom, visszafogott, illedelmes hölgyeket látunk. A történet írója, Patricia Highsmith (adaptálóját, az apja révén magyar származású Phyllis Nagyot is jelölték az arany szoborra) az igényes amerikai lektűr egyik visszahúzódó életet élt nagyasszonya Hollywood egyik legtöbbet megfilmesített írónője, pszichológiai mélységekben kalandozó krimijeit imádta például Hitchcock is, aki egyet meg is filmesített közülük. A Carol azonban nem krimi, de lelki, illetve érzelmi motivációiban logikusan felépített igaz, valószerű történet, két nő (Rooney Mara és Cate Blanchett – a képen) kapcsolatáról. (Bővebben)

Heath Ledger ma Casanova (Viasat3, 21.00) lesz, ám természetesen nem a Fellini-féle művészi, hanem a Lasse Hallström-féle kalandos, komédiás verzióban, Jeremy Irons társaságában. A történeten az egész család szórakozhat boldog egyetértésben, a hölgyek sikongatnak, a férfiak pedig irigykednek.

Ugyanekkor A bosszúálló (Viasat6, 21.00) egy izgalmasnak ígérkező thriller, melynek alapját Frederick Forsyth izgalmas regénye képezi. Egy vietnami veterán (Sam Elliott) nyomoz Jugoszláviában egy szerb háborús bűnös után, akiről viszont kiderül, hogy a CIA alkalmazásában áll. Ennyit tudok róla.

Nanny McPhee-ről még ennyit sem, viszont azt hiszem, nálam sokkal fiatalabbak ismerik őt. A Nanny McPhee és a nagy bumm (Prime, 21.00) a mindig csodás Emma Thompson magánvállalkozása, hiszen ő írta Cristianna Brand híres regényalakjának történetét e filmbe, és aki el is játssza a varázsdadát. A családi mesefilm szereposztása nyugodtan mondható brutálisnak: Emma néni mellett láthatjuk Maggie Smith-t, Maggie Gyllenhaalt, valamint Rhys Ifanst, Ralph Fiennest is, mások mellett.

Az Életben maradtak (m2, 21.15) Piers Paul Read híres dokumentumregénye által is elmesélt Andok-beli repülőgép-katasztrófa történetének amerikai filmváltozata. Egy uruguayi főiskolás rögbicsapat repülőgépe zuhan le a fagyott, jeges völgyben. Egy csomóan azonnal meghalnak, néhányan azonban -elképzelhetetlen szenvedések közepette, az emberi lét alapvető szabályait is felrúgva- túlélik a szerencsétlenséget. A könyv sajnos jobb, megrendítőbb, a valóság pedig reprodukálhatatlan.

A Barátság extrákkal (RTL Klub, 21.20) című, romantikus komédia műfajú “alkotásban” viszont (ezúttal ismét) Mila Kunis és Justin Timberlake próbálják ki, vajon létezik-e egy barátságban csak szex, és más semmi. Naná. Semmi extra, viszont legalább működik. Mármint, a film.

A lovak barátaihoz szól Az álmodó (film+2, 21.30), melynek egyik főszereplője a legjobb lovastréner (Kurt Russell), aki valaha is a lóversenypályák környékén tevékenykedett. Mikor azonban kedvenc lova egy versenyen lábát töri, mégis az utcán találja magát. Lovak iránti rajongását apjától megöröklő lánya (Dakota Fanning) azonban mindent elkövet, hogy apja, és a kedvenc lovuk újra versenyezhessen. Cukiságbomba, könnytenger, vagy diszkrét szipogás. Lovagolni járó kislányoknak egyenesen kötelező.

Adam Sandler, a pukifilmek hercege ezúttal egy ízig-vérig macsó, heteroszexuális tűzoltót játszik a Férj és férj (TV2, 21.40) című komédiában, aki a forgatókönyvírói szeszélynek/csalafintaságnak köszönhetően egy homoszexuális, meleg kapcsolatban találja magát, ráadásul annak egyik beltagjaként. (Bővebben)

A Nem vénnek való vidék (Paramount Channel, 22.00) tulajdonképpen a kitűnő spanyol színész, Javier Bardem egyik igen komoly jelenése, ugyanis Anton Chigurgh vérfagyasztó bérgyilkos-karakteréért joggal kapta meg az Oscart, ám Tommy Lee Jones barázdált arcát, és a végkifejletben elmondott, mélyen keserű monológját is nehéz elfelejteni. A film emellett elhozta a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek (Joel és Ethan Coen) és a legjobb forgatókönyvnek járó szobrot is. (Bővebben)

Ha valami könnyedebb, látványos popkulturális vacakra vágynánk ma késő este, akkor a Sin City: Ölni tudnál érte (film+, 22.45) a választás. A képregény-guru Frank Miller és Robert O’Rodriguez közös projektjének második része tartja a relatív színvonalat, szerintem még mindig ez ‘A’ képregényfilm. A sztorit hagyjuk, de a látvány, a már-már öniróniának ható stílusos hitelesség és olyan bombasztikus szövegek, mint: “…a beton simogatta meg az arcomat, amire nyálas csókot nyomtam…”, vagy hogyan – na szóval. A fal adja a másikat.

Mel Gibson nagy feltűnést és még nagyobb botrányt keltő Jézusos horror-pornója után földrészt váltott, és a Yucatán-félsziget indiánjaival meséli el Amerika meghódításának igaz és naturalisztikus történetét. Azonban az Apocalypto (Duna, 23.50) sem lett igazán jó film ettől az izzadtságszagú naturalizmustól, ám érdekességét sem szabad elvitatni tőle – igazi indián arcok igazi indiánul beszélnek (remélem legalábbis, hogy nem fogják szinkronizálni…), van aztán vér dögivel, szívkitépés puszta kézzel és más hasonló nyalánkságok, Mel imádja ezeket, de van azért hősiesség és romantika is. (Bővebben)

Lesz minden, mint a vurstliban, és hiába láttuk már ezerszer a céllövöldést, a ringlispílt, a négymellű, szakállas nőt, a felfújt muszklis erőembert és a törpe zsonglőrt – mégis kimegyünk oda is. Szóval, Jó reggelt, Vietnam! (Duna, 19.30). Messze nem a legagyatlanabb hollywoodi bűbáj ez a film, de azért benne van az Álomgyár minden profizmusa. Van mondanivalója, ami számunkra ráadásul mostanában különösen aktuális, van benne egy kis romantika, valamint egy igen jó formában lévő (lásd a képen) Robin Williams… Mert adni jó.

Picit később, Steven Soderbergh Ocean’s-trilógiájának harmadik részét (Oceans’s Thirteen – A játszma folytatódik, RTL II, 19.45) láthatjuk, az első kettőnél is több sztárral (George Clooney, Brad Pitt, Andy Garcia, Al Pacino, Matt Damon és még sokan mások), több lazasággal – bármikor újra lehet nézni, mivel szórakoztató, mint Las Vegas. Valamint példa is arra, hogy mi lehet a veszte a túl mohó kaszinótulajdonosoknak… (Bővebben)

Megtudhatjuk újra azt is, vajon mi az, amit egy pár (ezúttal mondjuk, Meryl Streep és Tommy Lee Jones) sok évtizedes együttélés után is, még mindig tudni akar a szexről? (film+2, 20.30). Nyilván a önmagunkon való nevetés felszabadító ereje.

Sokat elmond a Kéjjel-nappal (film+, 20.45) című filmről (és az én elmeállapotomról), hogy úgy néztem végig, hogy a leghalványabb kétely sem merült fel bennem afelől, hogy én ezt a filmet már egyszer láttam. Az igazi vicc azonban az, hogy mindkét alkalommal kifejezetten bírtam ezt a habkönnyű baromságot… (Egyszer 7/10, másodjára pedig 8/10) Tom Cruise és Cameron Diaz játszik amúgy ebben a tényleg nagyon könnyed, vicces és szórakoztató akciófilmben. (Bővebben)

Vessenek a mókusok elé, de én kifejezetten bírom a Sztárom a párom (Viasat3, 21.00) című romantikus komédiát. Talán azért, mert tudok azonosulni a benne látható Hugh Grant könyvesboltos figurájával? Vagy a másikkal (Rhys Ifans)?😀 Nem tudom. Rengetegszer láttam már, ma este tán rengetegegyedszerre is. Julia is cuki, természetesen.

Ben Thomas (Will Smith) azt találta ki magának, hogy saját beteg lelkét hét, számára teljesen idegen ember életének pozitív irányba terelésével fogja meggyógyítani. Szerencsés szerencsétlenségére, beleszeret az egyikbe a hét kiválasztott közül. A Hét élet (AMC, 21.00) egy izgalmas, (NAGYON!) érzelmes, ám mégis provokatív hangú romantikus dráma a szokásos nagy kérdésekről, életről, halálról, szerelemről és barátságról. (Bővebben)

A Rumnapló (Filmcafe, 21.00) viszont a Hunter S. Thompson nevű politoxikomán és gyakorló pszichopata újságíró-legenda ifjúkoráról szól, amikor még nem találta fel az ún. gonzót, és későbbi mániái sem hatalmasodtak még el rajta. Thompsont a nagyszerű Félelem és reszketés… után újra Johnny Depp alakítja, bár ezúttal ez sem menti igazán a fimet… (Bővebben)

Az utolsó meló (Film Mánia, 21.00) akciófilmes közhelyerdő, annyi, ami a címéből azonnal kiolvasható. Val Kilmer. Mégis elvállalja, és meg is csinálja.

A ma esti sötét ló az ausztrál Egyenesbe jövünk (Galaxy, 21.00). A filmet nem láttam, de van egy olyan érzésem, hogy egyáltalán nem érdektelen kis darabról van szó. A sztori első blikkre ugyan nem valami nagy etwas, egy fickó (Sam Worthington) szabadul éppen a sittről, olyan tervekkel, hogy új életet kezd. Odakint, a szabadban azonban rádöbben, hogy vannak még elvarratlan szálak és meg is kéne élni valamiből… Ismert arc/jó színész még a történetben Timothy Spall, vagy a karakteres alakításáért sokféle elismerésben részesült David Wenham. Magyar vonatkozás is akad, hiszen az egyik mellékszerepben Joe Bugnert, azaz Bugner Józsit, hajdani nehézsúlyú ökölvívó Európa-bajnokunkat láthatjuk, aki annak idején még Joe Frazierrel és Muhammad Alival is bunyózott. Szerintem jó lesz ez.

A magyaremberek azon része, akik még megengedhetik maguknak a külföldi nyaralást, szívesen utaznak a görög szigetek irányába. Így nekik mintegy nosztalgikus nyári emléknek, másnak viszont vágyálomnak is felfogható a Görögbe fogadva (Prime, 21.00) című habkönnyű romkom, melyben egy elhivatott görög származású amerikai idegenvezetőnő óhazája iránt tökéletesen érdektelem amerikaiakat visz Görögországba. Ő mutogatná a történelmi romokat, az amcsik azonban maradnának a napernyő alatt, koktéllal a kezükben. Szerencsére, a turistabusz görög sofőrjénél van némi orvosság a csalódottságra…

A Ripacsok (m3, 21.10) fájdalmasan szép, megható történet a rivalizálásról és a barátságról, mely szinte egyenes folytatása a Régi idők focija című korábbi Sándor Pál-mozinak, nem témájában, hanem gondolatában. Egyedül nem megy. Volt egy csapat. Volt Garas Dezső, de van még Kern András…

Kálomista Gábor vadonatúj tévés produkciója, egy új magyar tévéfilm jönne itt – de sajnos, innen meg azt vágták ki.

Az Orvlövész (TV2, 22.00) című, alapvetően sablonos sztorira (leszerelt hajdani specialista csalódottságában és kiábrándultságában a világ végén farigcsál fogpálcikákat, aztán egyszer megjelenik valami titokzatos fazon, aki azért csak behúzza még egy utolsó akcióba) épülő filmben ugyanekkor Mark Wahlberg alakít egy hightech mesterlövészt, akinek tevékenysége (és annak ábrázolása) azért közel sem sablonos. Rejtekben megbújva, hosszú, méla lesben, kimatekozva a lövedék megfelelő pályáját, miközben csakis egyetlen lövésre van esély – kellő izgalomkeltésre alkalmat adó szituációk ezek, mint azokban a robbantós filmekben, amikben órákig el lehet játszani a “piros drótot vagy a kéket vágjam” faék-egyszerűségű, de igen hatásos dramaturgiájával…

A Túl a fenyvesen (film+2, 22.30) viszont egy nagylélegzetű, generációkon átívelő történetet elmesélő társadalmi tabló Amerika csúnyábbik feléről, Ryan Goslinggal, Eva Mendesszel, valamint Bradley Cooperrel, Ray Liottával és másokkal. (Bővebben)

Az Intim részek (Paramount Channel, 23.00) késő este jönnek. Ez a film Howard Stern mozgóképes “szobra” saját magáról. Hogy ez mégis hogyan jöhetett létre, ahhoz tényleg ismerni kell a pacákot, rádiós pályafutását (vagy annak legendáját), mely gyakorlatilag szinte kizárólag Stern önfényezésére, valamint éles eszű, de ehhez mérten, bicskanyitogatóan szemtelen, pimasz – ám sokszor igen komoly igazságtartalommal bíró attitűdjére épül. Őt koppintotta Csiszár Jenő (aki a film bemutatásakor szinkronhangja is volt, lehet, hogy most is az), Villám Géza (aki ma a Párizs-Bamako rallyt rendezi), vagy Bocsi és Lajos a Kappucsínóból (vagy mi az ő műsoruk címe…) Stern a világ egyik leghíresebb rádiós DJ-je, aki mára már ugyanúgy masszív része a rocktörténelemnek, mint a Black Sabbath, a Guns’n’Roses vagy az Aerosmith, ez a film pedig róla szól, természetesen saját maga főszereplésével.

Az Órák, azaz Hours (Duna, 23.15) nem azonos Stephen Daldry melankolikus (és igen csajos) Az órák (The Hours) című filmjével. Ez a történet egy akciódráma, melyben a tragikus sorsú Paul Walker alakítja azt az apát, akinek várandós felesége a Katrina hurrikán tombolása alatt életét veszti. Azonban a bravúrosan megmentett csecsemő élete is veszélyben forog, amikor a hurrikán miatt a kórház áramszolgáltatása is felmondja a szolgálatot, ráadásul még árvíz is fenyeget.

Ne ijedjünk meg, hogy A bíró (HBO, 20.00) című film cselekménye olykor tobzódik a gusztustalanságban, trágárságban, régen láthattunk ilyen szép, de főleg őszinte feldolgozását az amúgy igen közhelyes apa-fiú konfliktusnak (Robert Duvall kontra Robert Downey Jr.), ráadásul mindezt az ún. “tárgyalótermi dráma” műfajában, az adott klisék ügyes, kreatív felhasználásával elővezetve; miközben a történet a végére nem átall az amerikai jogrendszer igazságossága mellett határozottan kiállni, a csillagsávos lobogó pedig büszkén lobog a háttérben… Remek film. (Bővebben)

Picit később viszont a Börtönregény (SuperTV2, 21.00) egy eléggé izgalmas börtönregény, melyben Mel Gibson alakítja azt a bűnözőt, aki egy életveszélyes mexikói börtönből akar megszökni egy fiatalkorú kolléga segítségével. A mexikói börtönök viszont tényleg nagyon durvák, főleg egy gringónak.

A ma esti Bergman-filmklubban a Szűzforrás (m5, 22.00) kerül levetítésre, mely annak idején, 1960-ban a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart is elnyerte. A történetben egy gazdag, mélyen vallásos parasztcsalád egyetlen lánykája, a naiv és elkényeztetett Karin a szomszédos falu templomába indul, hogy az átaludt mise után gyertyákkal kedveskedjen a papnak. A lány eléri szüleinél, hogy a család szolgálója, Ingeri is vele tarthasson a sötét erdőn át vezető úton. Ingeri azonban titokban pogány, és Odin istent tiszteli… Az önmagához is híresen kegyetlen Ingmar később ezt mondta a filmről: “A Szűzforrás közlekedési baleset. (…) Kuroszava vacak utánzata. Ebben az időben esküdtem a japán filmre, és szinte magam is szamuráj voltam kicsit.” 

A Meglesni és megszeretni (Viasat3, 22.10) romantikus, ám majd’ húsz éves történetében Matthew Broderick alakítja a szelíd, vidéki amatőr csillagászt, aki végzetes szövetségre lép a Meg Ryan által játszott arrogáns, cinikus New York-i fényképésszel annak céljából, hogy megtudják, vajon mivel töltik hajdani szerelmeik az idejüket. Naná, hogy aztán. (A képen Matthew és Meg.)

A Vágyak szerelmesei (Filmcafe, 20.00) című romkommal kezdünk. Három szexfüggő pasast látunk –Mark Ruffalot, Tim Robbinst és Josh Gadet-, valamint Gwyneth Paltrowt, Pinket a másik oldalról. A gondtalan középosztály kínjai a pamlagon, avagy, mit tegyünk és mit ne tegyünk a jólét unalma ellen. Vagy éppen helyett…

Minden merev, kőtáblákba vésett elvek alapján működtetett konzervatív rendszer elébb-utóbb kivívja az ellene való lázadást. Nincs kivétel. Ráadásul a forradalom sokszor a legváratlanabb irányból, a rendszer belsejéből érkezik, így annak romantikus, idealisztikus hevülete, valamint igazságtartalma ilyenkor még kevésbé megkérdőjelezhető. A Holt költők társaságában (Viasat3, 21.00) például egy független gondolkodású, lendületes irodalomtanár (Robin Williams – a képen, a helyzet magaslatán) alakítja át a szigorúan hagyománytisztelő angol fiúiskola merev, kőtáblákba vésett rendjét azzal, hogy tanítványaival valóban meg tudja szerettetni az irodalom, a művészetek és ezeken keresztül az élet nagyszerűségét. Kötelező érvényű, katartikus film minden diák, de főleg minden pedagógus számára!

A hétfőn elhunyt, világhírű Andrzej Wajdára 1972-ben készült Menyegző (m5, 21.30) című alkotásával emlékezünk. A film -legalábbis felszínesen nézve- egy lakodalmi részeg éjszaka története, folyik a vodka, a vendégsereg zabál, énekel és táncol… Mélyebben belegondolva a kavarodásba azonban szépen kibomlik a lengyel történelem nagyívű allegóriája, nagy figurákkal, gondolkodókkal, művészekkel, tragikus eseményekkel.

Nyilván nem szeretne senki sem kórházba is kerülni, főleg nem a mai magyar közgyógyászati viszonyok között, mert az biztosan nem lesz olyan vicces történet, mint amilyen a M.A.S.H. (AMC, 22.00) című szatíra “címszereplője” körül történik. Robert Altman nagyon fanyar és igen abszurd humorú háborús burleszkje egy tábori kórház mindennapjairól szól, mely annak idején, 1970-ben, Cannesban Arany Pálmát is ért; az öt Oscar jelölésből pedig egyet el is hozott. Persze, az ifjú Donald Sutherland, az ifjú Tom Skerritt vagy az ifjú Elliott Gould kezei közé nem biztos, hogy szívesen kerülnénk, ha csak nem nem kifejezetten arra az élményre utazunk, hogy “nem fáj, nem fáj, csak ha röhögök!”

Ismét feltűnik ma este Anthony Hopkins, természetesen Sinkó László pótolhatatlan magyar hangján, aki annak idején minden vita nélkül kapta meg az Oscar nevű szobrot A bárányok hallgatnak (TV2, 22.00) című filmben nyújtott, mindössze húszperces jelenéséért, melyben megteremtette Hannibal Lecter vérszomjas karakterének látványát. Kapott díjat maga a film is, a forgatókönyv is, sőt Jonathan Demme is a rendezését, valamint Jodie Foster is, a női főszerepért. Egy thrillertől ez azért elég szép teljesítmény…

Oliver Stone filmjével, a Vadállatokkal (SuperTV2, 21.00) kapcsolatban rendszerint az a legfőbb kifogás, hogy pozitív színben tünteti fel a drogfogyasztást, holott inkább felmutatja a jövő egyik jellegzetes embertípusát (már, ha lesz jövő egyáltalán), aki jól képzett, buddhista világnézetű (direkt nem használom a ‘vallás’ kifejezést), problémák iránt nyitott és felelős gondolkodású világpolgár, aki szerint a drog (kizárólag a marihuána) csak egy válasz az őrült világ kihívásaira. A történet főszereplője ilyen. Ben (Aaron Johnson – a képen) amolyan újhippi, közgazdász- és kertészdiplomát szerzett a Berkeley Egyetemen és marihuánát termeszt, méghozzá a legjobbat Kaliforniában. Százezreket lát el füstölnivalóval, mindezt mosolyogva és a legkisebb erőszak nélkül. Amolyan joviális gyümölcskertész, csak sokkal többet keres. Az óriási bevételből természetesen fut puccos tengerparti villára is, de tetemes pénzt áldoz olyan maffiózóktól nem tapasztalt tevékenységekre, mint például vízvezetékek, iskolák és kórházak építése Afrikában. Ben tehát jó ember, akinek egy bűne van, hogy momentán az a növény, amit termeszt, illegális. Nem is lenne semmi baj a világon ilyen emberekkel. A baj csak az, hogy az önző, pénz-, hatalom- és bosszúéhes vadállatok vannak többségben… (Bővebben)

Ennél valószínűleg semmivel sem lesz kevésbé elszállt történet a romantikus alternatíva. A szerelem üstököse (Film Mánia, 21.00) “egy kozmikus szerelem párhuzamos univerzumokon átívelő történetét meséli el. Dell (Justin Long) és Stephanie (Emmy Rossum) különös kapcsolatában a tér is az idő relatív, egymás iránti érzéseik azonban erősebbek a fizika bármely törvényénél.” Passzolom amúgy, nem láttam.

Makk Károly Egy erkölcsös éjszakáját (m5, 22.40) viszont annak idején Arany Pálmára jelölték Cannesban. Tóth János fülledt, mélypiros képein egy egyetemista költözik be a Mutter vezette bordélyba, egy régmúlt, boldog világban. Pici “facsavarral” élve, Krúdy bohém világa elevenedik meg a filmen, holott Hunyady Sándor írása nyomán írta Örkény és Bacsó. Mutter szerepében “A”Psota, a kurvák között a szegény Kishonti, Tarján Györgyi, Szirtes Ági a cseléd! Cserhalmi a duhaj diák. Pompás film.

Ugyanekkor A félelem játéka (film+2, 22.45) egy közepes akcióthriller, melyben egy kerületi ügyész (Dominic Cooper) gázol el egy embert éjszaka, ám mivel ivott, ezért segítségnyújtás nélkül tovább hajt. Bepánikol, és “a körülmények sajátos összejátszását figyelembe véve” egy sorozatgyilkosra (Samuel L. Jackson) tereli a gyanút, akit, úgy néz ki, gond nélkül el is ítélnek olyan bűncselekményért, amit nem követett el. Az államügyészben azonban felülkerekedik a lelkiismeret…

Mit tehet az ember, akinek hozzátartozója bűncselekmény áldozatává vált, azonban az igazságszolgáltatás a jogi útvesztők labirintusában bolyong, úgy tetszik, az idők végeztéig. Általában semmit, mert őt egészen biztosan hamarabb fogja elérni a törvény keze, mint azt, aki miatt saját kezébe volt kénytelen venni a dolgok intézését – no, és ne feledjük azt sem, hogy a vérbosszú nem több egy ősi, primitív ösztönnél, ami persze, nem menti a tétova törvényi teszetoszáskodást. A mai Igazságos Jánosok, Rendetteszek Pisták és Asztalracsapok Jóskák nyilván szeretni fogják A bosszú jogán (AMC, 20.00) című akcióthrillert, melyben Nicolas Cage adja azt a szolid irodalomtanárt, aki vérnősző barommá válva vesz elégtételt feleségének erőszaktevőin, egy titokzatos szervezet segítségével. Amikor Charles Bronson klasszikus Bosszúvágya találkozik a Harcosok klubjával…

Később nézhetjük például John Madden kissé döcögős, de azért még bőven nézhető, MOSZAD-os kémkrimijét, Az adósságot, (Prime, 21.00), mely nagy részben Budapesten forgott rengeteg hazai (magyar) színész statisztálásával és Helen Mirren (a képen) főszereplésével. (Bővebben)

A virtuális valóság útvesztőjében elmerülő Vadidegen (AXN, 21.00) viszont egy rendkívül rossz thriller, nem hiszem, hogy érdemes lenne megnézni. Agyonbonyolított, buta narratívában előadott, kusza cselekmény, idegesítően rossz színészi alakítások, beleértve a gyönyörű, tehetséges és díjakkal is bőven elismert Halle Berryt is, akinek szemeiben látszódik is az a tökéletes értetlenség, amit én is éreztem végig a filmen: MINEK EZ? De Bruce Willis is ritkán volt ilyen gyenge, pedig ő azért sokat kísérletezik saját maga nimbuszának alulmúlásával…

Az utolsó cserkész (film+, 21.00) viszont nyilván már a könyökén jön ki mindenkinek. Tegye fel a kezét az, aki még nem látott olyan filmet, ami úgy kezdődik, hogy Bruce Willist borostásan, szemmel látható piaszagban ébresztik egy gondosan ápolt kert közepén, igen szabálytalanul leparkolt kocsijában… Satöbbi.

Legalább az Őrült, dilis, szerelem (Cool, 21.10) már a címéből sejthetően sem árul zsákbamacskát. Mindemellett, egy ilyen Steve Carellt, Julianne Moore-t, Ryan Goslingot, Emma Stone-t, Marisa Tomeit és Kevin Bacont felvonultató litty-löttyre amúgy is érdemes vetni egy pillantást. Egy válás előtt álló negyvenes férfi megpróbáltatásai az újrakezdést illetően…

A Kiképzőtábor (film+2, 21.50) az akciófilm-specialista John  McTiernan alkotása, melynek főszereplője Samuel L. Jackson, aki ezúttal egy keménykezű kiképzőt alakít, akinek táborában egy hurrikán után négy kopaszt holtan találnak, ám a brutális trénernek is nyoma vész. Egy hajdani tanítványa (John Travolta) kezd nyomozni az egyre szövevényesebb ügyben… Örülünk, Vincent?

Amennyiben a hétvégén nem kaptunk tőle herótot, Kevin Costner élete egyik legjobb és legfurcsább alakítását nézhetjük meg a Mr. Brooks (TV2, 22.00) kettős életet élő megrögzött gyilkos/békés családapa/sikeres üzletember karakterében. Maga a film sem rossz, azonban picit bukik azzal, hogy morálisan semmi sem menti, de nem is magyarázza Costner (William Hurt alakította “sötét Én” által is provokált) gyilkos-karakterét. Így, hogy “csak” egy tudathasadásos gyilkos a film központi karaktere, csupán egy jó thriller, pedig lehetne ennél több is…

A Csalóka napfény első része zseniális mű. A tizenhat évvel később, 2010-ben bemutatott második részt (m5, 22.55) nem láttam. 146 perc, a misztikus ködökben kóválygó putyini orosz gazdaság azévi költségvetésének kultúrára fordítható pénzének nagy része, valamint Nyikita Mihalkov vitathatatlan tehetsége csábít ugyan a kései időpont ellenére is e film megtekintésére, azonban tartok is attól, hogy ez a film már inkább csak egy méregdrága kurzusfilm, nem több.

“Menekülő útvonal” lehet az Arthur Newman világa (Duna, 23.30) egy kiégett, középkorú férfi (Colin Firth) fáradt próbálkozása arra vonatkozóan, hogy megújítsa életét. Ez tulajdonképpen teljes addigi életének felrúgásával történik, új élet, új személyazonosság – és egy új szerelem (Emily Blunt), aki viszont szintén nem volt az régen, mint akinek most mutatja magát.

A Híd a Kwai folyónnal (Filmcafe, 19.45) kezdünk, ami egy egzotikus helyszínen játszódó, igen jó kis háborúsfilm-klasszikus, híres, jólismert füttyös kísérőzenével és egyéb érdekességekkel súlyosbítva. (Bővebben)

Ugyanekkor a Hölgyválasz (Paramount Channel, 19.50) képviseli a dolgok romantikus oldalát. Richard Gere, az őszülő halánték, amúgy dörzsölt, nagymenő ügyvéd egy nap meglátja Jennifer Lopezt, egy lepukkant, külvárosi táncstúdió kirakatában, aki lehengerlő vonzerejével olyan dolgokra veszi rá a pasit, hogy azt saját maga sem hiszi el…

Az igaz, hogy a kitűnő Robert Zemeckis nem igazán csinált többet, minthogy megcsinálta Philippe Petit WTC-táncának (a pali anno kötélen sétált át az éppen átadás előtt álló WTC tornyok között, engedélyek és ami a fő, biztosítás nélkül), illetve az azt elmesélő, Oscar-díjas Ember a magasban című dokumentumfilmnek a látványfilmes, hollywoodi verzióját a Kötéltánc (Cinemax, 20.00) című produkcióban, de valahogyan én már megint más filmet láttam, mint a honi kritika nagy része. Hányni ugyan nem hánytam, bár nem is IMAX-ban néztem a filmet, de véleményem szerint azért minden benne van, ami egy ilyen filmbe kell. Látvány (a kitűnő Dariusz Wolski) valóban lélegzetelállító, a cselekmény szépen ível fel a hosszú, és a szó szoros értelmében is elemelkedett fináléig, ami végén még fújhatunk is egyet, valamint az emberfeletti teljesítmény iránt érzett meghatottság könnyeit is nyugodtan kitörölhetjük szemünkből, hogy más meg ne lássa gyengeségünk. Nehéz lenne ezt a történetet úgy megcsinálni, hogy a tényeket figyelmen kívül hagyjuk, azok pediglen ott vannak a filmben. A kitűnő Joseph Gordon-Lewittnek pedig van olyan fura kisugárzása, hogy simán elhiszem neki Petit figuráját.

Steven Spielberg tavalyi filmje, A kémek hídja (HBO, 20.00) egy hidegháborús kémtörténet. Tipikus Spielberg-film, melynek összképét az rontja le, amely pályájának tulajdonképen minden filmjét: a végkifejlet ízléstelen idealizmusa, mondhatni szentimentalizmusa. Az, ami jól állt az ET-nek, az Amistadnak vagy a Bíborszínnek, az romba dönti például ezt a filmet. Ugyanarról van szó, mint a Schindler listája esetében, ami ott a piros ruhás kislány volt. El kellett volna vágni a filmet ott, amikor végre Tom Hanks hazaér, és hasra vágja magát a családi franciaágyra. A message akkor is lejött volna, az amerikai jogrend is absolutely fantastic, de az az ömlengés, a sokszoros önigazoló visszacsatolás, ami utána jön, az már teljességgel felesleges. Émelyítő, de főleg hitelteleníti az addigiakat. Pedig az első 20 perc zseniálisan végighúzott némajátéka, csak zörejekkel és képpel, minden zene és párbeszéd nélkül, egy igen izgalmas kémtörténetet ígér. Aztán a tulajdonképpeni történet is rendben van, még ha az már igencsak tobzódik a közhelyekben és olyan ziccereket hagy kihasználatlanul (pl. a kémvád koncepciós jellege), melyek akár külön-külön kidolgozva is megérnének egy jó filmet. A vége azonban lónyál. Janusz Kaminski szinte festményszerűen fotografál, bár nála is érzem az “annyira szép, hogy már alig hiszem el”-t, Mark Rylance is jó az orosz kém mellékszerepében. Megérdemli az Oscart, bár ennyire megérdemelte volna bármelyik riválisa is.

Szólok, hogy a Senkinek egy szót se! (AMC, 20.45) nem lesz jó. Számomra legalábbis nézhetetlennek bizonyult.

A John Wick (film+, 21.00) lövöldözős bosszútörténet Keanu Reeves-szel. Ez a film túl komolyan veszi magát, hogy paródia legyen, paródiának viszont túl komoly – akciófilmnek átlag feletti, de azért nem kell tőle rögtön hanyatt fekve szaladgálni… Kiskutyák, orosz gengszterek, képregény-dramaturgia.

Aztán. A Ki nevet a végén (Galaxy, 21.00) a pukihumor koronázatlan királyának, Adam Sandlernek normális emberek számára is nézhető filmjei közé tartozik. Sandler itt egy halálosan beteg standup-komikust alakít, aki élete utolsó óráiban próbálja ki, milyen érzés önzetlennek, jónak lenni…

Jon Favreau gusztusos és frenetikusan szórakoztató bulifilmje, A séf (Viasat3, 21.00) tökéletes kikapcsolódás. Szerintem akárhányszor meg lehet nézni. Nem nagy történet, nem nagy film, egyszerűen csak jó film. Egy híres séf a szakmájának szentelte egész életét. Amikor egy nap mégis munkanélkülivé válik, rájön, hogy van egy családja is – akiket, mintegy család-egyesítésileg,  belezsuppol egy mozgó kifőzdébe és nyakukba veszik Amerikát. Ennyi. Meg egy sor világsztár, Dustin Hoffmantól Robert Downey Jr.-ig, Scarlettől John Leguizamóig. Nem érdekel, hogy kiveri a szemem a Twitter-reklám, hogy internettanóra kőkorszaki konziknak, hogy ezt a történetet százan százszor elmesélték már (és ezt még nem is adtad hozzá), ha egyszer működik a film.

A Dan Brown regényéből készült Angyalok és démonok (RTL Klub, 21.10) című thriller tulajdonképpen a híres-hírhedt Da Vinci-kód második részeként is felfogható (nemsokára mozikban a harmadik, Inferno című is): simán leköthet, ha eddig még nem kötött le. A Tom Hanks által alakított tudós nyomozó ezúttal Vatikán belső köreiben nyomoz a gonoszok után, akik bizony, ott vannak. (Bővebben)

Az ötös számú vágóhíd (m2, 21.15) Kurt Vonnegut alapvető regényének 1972-ben, George Roy Hill által rendezett adaptációja Drezda második világháború alatti bombázásáról. Unikum.

Érdekes darab azonban a Tilda Swinton főszereplésével készült, 2001-es Mélyvíz (FOX, 21.55) című dráma is, melyben a Swinton által alakított anya egy reggelen 17 éves, homoszexuális fia szeretőjének holttestét találja meg az ajtaja előtt. A nő bepánikol, és fia védelme érdekében eltünteti a holttestet – azonban ahogyan ez lenni szokott, egy szemtanú mindig akad…

A 21 gramm (Paramount Channel, 22.00) azt próbálja megfejteni, méghozzá remek színészekkel (Sean Penn, Naomi Watts, vagy például Benicio Del Toro) és a mára Hollywood egyik vezető filmművészévé vált mexikói Alejandro González Iñárritu rendezésében, hogy miért válik éppen a címben jelzett mértékben könnyebbé egy ember teste a halál pillanatában?

A Prizzik becsülete (Duna, 22.10) minden bizonnyal igazi, hollywoodi nagyfilm, amit viszont én még nem láttam. Vagy csak nem emlékszem rá… Mindenesetre, rengeteg jelölés, rengeteg díj, óriási figurák a stábban: rendező John Huston, főszerepekben a lánya, Anjelica Huston, valamint Jack Nicholson és Kathleen Turner. A Prizzik valószínűleg maffiózók, akik bérgyilkosokat foglalkoztatnak, akik közül egyesek szerelmesek egymásba, miközben más és más a megbízatásuk. (A képen Anjelica Huston és Jack Nicholson.)

Federico Fellini Casanováját (Filmcafe, 22.50) az ifjú Donald Sutherland kelti életre, a filmtörténelem egyik jelentős fejezetében.

Később megnézhetjük még a Blue Jasmine-t (Viasat3, 23.25) is. Ő az a csaj abból a jól ismert, decens, liberális, értelmiségi társaságból, aki már évtizedek óta halálosan unja az egy családregény dagályosságát idéző, állandó és általános civakodást, a mindig ismétlődő témákat és áskálódásokat – és egy napon dönt. Woody Allen 2013-as filmje ezúttal Cate Blanchett-et segítette hozzá egy igencsak megérdemelt Oscar-díjhoz. (Bővebben)

Mivel a jövő héten a mozikban kerül Dan Brown-Ron Howard-Tom Hanks új misztikus thrillerje, a nagy részben Magyarországon forgatott Inferno (:D), ma este laza bemelegítő edzést tarthat az alkotók eddigi két, hasonló műfajú filmjéből az, akinek még nem jön ki a könyökén A Da Vinci-kód (AXN, 20.00), illetve az Angyalok és démonok (AXN, 22.50). (Bővebben)

Anyukám egyik kedvence A felolvasó (Filmcafe, 21.00), egy elég hangsúlyos, remek darab. Ő már sokszor látta, olvasta is; remélem más is, viszont lehet repetázni is. Kate Winslet (lásd a képen) nem véletlenül kapta meg az itt nyújtott alakítására Oscart, BAFTÁt, Európa Filmakadémia-díjat, valamint a Golden Globe legjobb női mellékszereplőért járó fityfenéjét. (Bővebben)

Sokak szerint igen kiváló kémfilm a Suszter, szabó, baka, kém (film+2, 21.00), a műfaj alapvető szakértőjének, John Le Carrénak regényének adaptációja (sok-sok jelölés). Ennyiből talán tudni is illik, hogy egy realisztikus (és nem “James Bondikus“) kémtörténet vár a vállalkozókra, sok jó színésszel (Gary Oldman, Colin Firth, Tom Hardy, John Hurt és még sokan mások). (Bővebben)

Lesz ma este a 300 (film+, 21.00) is, azaz a végén egy sem maradhat. Zack Snyder ultrabrutális, élő szereplők alapján rajzolt filmje Leonidász spártai király Thermopülai-szorosnál véghezvitt hős cselekedetéről szól, Frank Miller képregénye alapján, ahogyan a történelem-könyvekben sohasem lesz látható. Vér, vér, irtóztató kockahasak és szandálok. És megint vér, de semmi cukor.

A Mr. Jones – Jogában áll meghalni (Story4, 21.00) nem igazán azért lehet érdekes választás, mert műfajilag romantikus és dráma, valamint a főszerepben a sármőr ősz herceget, Richard Gere-t láthatjuk (Lena Olin társaságában), hanem inkább azért, mert Mike Figgis elég jó rendező ahhoz, hogy ne hibázzon túl nagyot Eric Roth történetével. Gere mániás depresszióban szenved (vagy tán mégse), és Olin, a pszichológusnő ezen majd segít (vagy nem).

Tölthetjük a mai estét a rettegett Hannibál Lecter életének befejező szakaszát elmesélő Hannibal (Mozi+, 21.00) című mozival is. Nem éppen langyos lektűr Ridley Scott dolgozata, ellenben nyugodtan szörnyülködhetünk Lecter sajátosan bizarr gasztronómiai elképzelésein. Pazar szereplőgárda (Sir Anthony Hopkins mellett Gary Oldman, Ray Liotta és Julianne Moore) színesíti a borzongató élmény.

Az Anyád napja (Cool, 21.10) című romantikus komédiában viszont Jennifer Lopez küzd meg Jane Fondával, vagyis a végre a Nagy Ő-t megtaláló, ifjú és szerelmes ara a sárkányjellemű anyóssal. Ismerve azonban a felek temperamentumát, ez egy kőkemény menet lesz…

A Börtönpalota (FOX, 21.55) viszont Thaiföldön van, ahol 100 igen kemény, feszült percet tölthetünk el. Ide kerül ugyanis bizonyos félreértések fatális sorozatából fakadóan a két jómódú amerikai lány (Kate Beckinsale és Claire Danes), s ahonnan vajmi kevés reményük van a kiszabadulásra. A csajok semmit nem értenek abból, hogy mi zajlik körülöttük, eközben a smasszeroktól a rabokig mindenki gyűlölettel tekint a két elkényeztetett farangra. Helyzetük kilátástalan, de főleg reménytelen…

Szabó István kései időpontra száműzött Redl ezredese (m5, 22.45) az ún. “német trilógia” középső darabja (a Mefisztó és a Hanussen között), rengeteg komoly elismeréssel, Cannes-i különdíjjal, Oscar-jelöléssel, stb. A film egy igen alulról indult, majd magasra ívelő, onnan pedig lezuhanó (a címszerepben ismét Klaus Maria Brandauer) katona-karriert mutat be, különös tekintettel annak lelki, pszichológiai vonatkozásaira. KuK, hapták, Radetzky-marsch, ezrssúr, méltóztassék. (Bővebben)