Mit nézzünk ma a tévében?

Láthatjuk ma este Keira Knightleyt a Kódjátszma (Prime, 21.00) című, 8 Oscarra jelölt (a forgatókönyvért egyet el is nyert) Alan Turing-életrajzban, azonban itt Benedict Cumberbatch viszi a pálmát Turing alakjának érzékeny, bravúros megformálásával (a képen Keira Kinghtley-val). Remek, sokatmondó, komplett mű – ma este ez lesz a legjobb film. (Bővebben)

A Durr, durr és csók (Paramount Channel, 21.00) című nagyon laza akciókrimi-vígjáték viszont ennél lényegesen viccesebb kis baromság. Egy piti bűnöző (Robert Downey Jr.) egy balhé utáni menekülés közben véletlenül egy filmforgatásba csöppen, ahol rögtön felfigyelnek rá és egy rendőr szerepét kell eljátszania. A vicc kedvéért, trénere egy igazi, megvesztegethetetlen, szabálytisztelő rendőr (Val Kilmer), aki viszont utálja az egész hercehurcát.

Alternatíva például egy Kolibri-kód (film+, 21.00) című akciófilm lehet, melyben Jason Statham adja azt a kommandós veteránt, aki ma már hajléktalanként él. Egy nap egy üresen álló luxusvillába menekül be a rendőrrazzia elől, ahol egy hitelkártya, valamint egy slusszkulcshoz tartozó autó várja. Hogy ebből mi lesz, azt nem tudom, mert nem láttam ezt a filmet…🙂

Ugyanekkor a Transzcendens (Cool, 21.10) című sci-fi nem (sem) igazán jó film, bár Stohl András igen kiváló teljesítményt nyújt Johnny Depp hangjaként – viszont azt is meg kell jegyezni, hogy azok a bizonyos morális jellegű kérdések elég rendesen kibomlanak a történetben, melyek a mesterséges intelligencia tárgyában általában felvetődhetnek… (Bővebben)

Az utolsó meló (Filmcafe, 22.00) akciófilmes közhelyerdő, annyi, ami a címéből azonnal kiolvasható. Val Kilmer. Mégis elvállalja, és meg is csinálja.

Később feltűnik Anthony Hopkins is, Sinkó László pótolhatatlan magyar hangján, aki annak idején minden vita nélkül kapta meg az Oscar nevű szobrot A bárányok hallgatnak (AMC, 22.45) című filmben nyújtott, mindössze húszperces jelenéséért, melyben megteremtette Hannibal Lecter vérszomjas karakterének látványát. Kapott díjat maga a film is, a forgatókönyv is, sőt Jonathan Demme is a rendezését, valamint Jodie Foster is, a női főszerepért. Egy thrillertől ez azért elég szép teljesítmény…

Peter Berg valóságban megtörtént eseményeket feldolgozó A túlélő (film+, 23.00) című filmjének címében is ott van, hogy a végén valaki biztosan túléli a filmbéli córeszt -hiszen valakinek el kell mesélnie ezt a sztorit- s mivel Mark Wahlberg a legnagyobb név a stáblistán, nyilván az általa alakított szereplő lesz az. A forgatókönyvíró-rendező Berget nyilvánvalóan nem is érdekelte, hogy filmje megfeleljen bármiféle háborús, harcolós, katonás zsáner kötelmeinek, azon kívül, hogy az akciójelenetek bizony igen látványosak, vagy ha nem, akkor viszont hitelesek, mint egy lesben álló merénylő Kalasnyikovjából kilőtt, csontot forgácsoló 7.65-ös lövedék. A film inkább az Afganisztánban végrehajtott, hírhedt Red Wings-hadműveletet túlélő Marcus Lutrell (na, őt alakítja Wahlberg, in blood, sweat & tears) hitelesnek tekinthető jelentése alapján kísérli meg reprodukálni a véres kudarcba fulladt akciót, melynek célja egy tálib vezér meggyilkolása lett volna. (Bővebben)

Ridley Scott története, a Mentőexpedíció (HBO, 20.00) marsbeli robinzonád, Péntek, azaz itt marslakó nélkül – viszont Matt Damonnal. Látványos, izgalmas film, fantasztikus filmnek viszont túl tudományos. Annyira, hogy bár a cselekmény fősodra szinte mindvégig az űrben, illetve a Marson játszódik, mégis minden teljesen reális, legalábbis a tudomány mai állása szerint. Vicces látni viszont a MÜPÁ-t kínai űrközpontként, de a magyar stáb -merthogy a film nálunk forgott- jól dolgozott.

Az a Srác a biciklivel (m5, 20.50) egyáltalán nem rossz gyerek. Csak éppen szar neki az élet: anyjáról nem tud semmit, ám apja is elhagyta, ezért nevelőintézetben él. Az élet őt igen korán érő kihívásaira adott ösztönös válaszait nem szabad bármiféle rosszaságként felfogni, hiszen e filmből is nyilvánvaló, pusztán csak túlélni akar, egyetlen igazi “barátjával”, a biciklijével együtt. Éppen olyan játszani, hülyéskedni akaró, szeretetre vágyó kisfiú ő, mint minden más kortársa. A belga Dardenne-testvérek (Jean-Pierre és Luc), mint az európai film egyes számú szociális lelkiismeretei, az ő tanulságos sorsát tárják a nézők elé eme soron következő tanmeséjükben. (Bővebben)

Az Ismeretlen férfit (film+, 21.00) ismerjük, úgy hívják, hogy Liam Neeson. Ráadásul Berlin is ismerős, legalábbis a párás szélvédőn keresztül, pont olyan, mint Budapest. Liam Berlinben találja magát egy baleset után magához térve, viszont ő nem ismer senkit, azt sem tudja, hol van és hogyan került oda. Pedig… (Bővebben)

Steven Soderbergh Ocean’s-trilógiájának harmadik részét (Oceans’s Thirteen – A játszma folytatódik, RTL+, 21.00) eközben az első kettőnél is több sztár (George Clooney, Brad Pitt, Andy Garcia, Al Pacino, Matt Damon és még sokan mások), valamint több lazaság jellemzi – bármikor újra lehet nézni, mivel szórakoztató, mint Las Vegas. Pont úgy, pont annyira. (Bővebben)

Azt szoktuk mondani A tégla (Galaxy, 21.00) című moziról, hogy ez az a film, amelyik Martin Scorsese leggyengébb filmje, mégis ezért kapta meg az általa már régóta áhított és sokak szerint neki azért bőven kijáró Oscar-díjat (és még 3 másikat). Persze, nyilvánvaló, hogy messze nem rossz film ez, csupán arról van szó, hogy remake. Nem eredeti mű, másolat, utánzat, vagy mondjuk azt finomabban, hogy adaptáció, mégpedig a napokban látott és sokszor ajánlott, igen kiváló hongkongi krimi-trilógia, a Szigorúan piszkos ügyek (nagyjából az első részének) amerikanizált változata, jónéhány gigasztárral (például Leonardo DiCaprio vagy Jack Nicholson) és Scorsese irdatlan szakmai rutinjával elővezetve. A “téglán” valamely ellenséges szervezetbe bomlasztó, vagy éppen megfigyelő céllal beépült ügynököt értünk: itt a rendőrség épít be téglát az ír maffiába, miközben az ír maffiának is megvan az embere a rendőrségben. Erről szól a történet.

A temetésem szervezem (m2, 21.05) című filmben egy mogorva, szomszédai által embergyűlölőnek tartott, a pletyka szerint sötét múltját takargató, ronda vénember (Robert Duvall) állít be egy nap az isten háta mögötti városka temetkezési vállalkozójához, hogy megrendeztesse vele saját temetési szertartását – ám vannak különös igényei is. Például, ő maga is részt kíván venni az eseményen, méghozzá életben, valamint hogy minden résztvevőtől elvárja, hogy mondjanak el egy történetet a még élő, majdani elhunytról. Duvall mellett mellett a mellékszerepekben feltűnő Bill Murray vagy Sissy Spacek nevei is érdekessé teszik e filmet… (Bővebben)

Az Őrült, dilis, szerelem (RTL Klub, 21.10) már a címéből is sejthetően, nem árul zsákbamacskát. Viszont azért egy ilyen Steve Carellt, Julianne Moore-t, Ryan Goslingot, Emma Stone-t, Marisa Tomeit és Kevin Bacont felvonultató litty-löttyre tán mégis érdemes vetni egy pillantást. Egy válás előtt álló negyvenes férfi megpróbáltatásai az újrakezdést illetően…

A Pelikán ügyirat (ATV, 21.40) írója John Grisham, tehát nyilvánvalóan valami izgalmas és szövevényes tárgyalótermi dráma-féleség lesz belőle. Egy joghallgató (Julia Roberts) egy egyetemi dolgozatban véletlenül leleplezi a Legfelsőbb Bíróság tagjait ritkító gyilkosságsorozatot, melynek szálai túl messze és túl magasra vezetnek. A lány (Alan J. Pakula filmje 1993-ban készült) gyorsan rájön, hogy darázsfészekbe tenyerelt, amikor megrettenve látja, hogy akinek csak megmutatja a dolgozatát, másnapra már a helyszínelők piszkálják hulláját. Egyetlen emberben bízhat csupán, ám az meg egy újságíró (Denzel Washington)… Régi film, jó film.

Egy laza, felvilágosult nagymama (Geraldine Chaplin) nemtörődöm gyermeke helyett tereli bimbózó szexualitású unokáját (María Valverde – a képen) a helyes irányba, amíg él. Sajnálatos halála után azonban az unoka elszabadul. A Melissa P. – Minden este 100-szor, kefével (Filmcafe, 22.40) című igen ízléses kivitelű dráma Melissa Panarello kíméletlenül őszinte botrányregénye alapján készült a szerző első szexuális élményeiről.

Az Oldboy (Film Mánia, 22.50) a dél-koreai Park Chan-wook kultikus alkotása, az ún. Bosszú-trilógia középső darabja (A bosszú ura az első, és A bosszú asszonya a harmadik rész – kérdés, hogy azok mikor kerülnek sorra?), mely azonban önállóan is értelmezhető, szuverén, olykor kifejezetten bizarr, morbid humorú alkotás a bosszú lelki és fizikai természetrajzáról. Végletekig kifinomult, szinte esztétizáló erőszak-ábrázolás, fröcsköl a vér, szakad a hús és törik a csont egy izgalmas, nyugati szemmel és aggyal is követhető történetben.

Az este egyik legjobb filmje szerintem A pankrátor (AMC, 19.00) lesz. Darren Aronofsky méltán díjazott drámája egy lecsúszott pankrátor (Mickey Rourke) talpon maradásért folytatott küzdelmét mutatja be kíméletlen szenvtelenséggel, egyben megejtően szép, őszinte romantikával. Pasimozi, de a csajok is szerethetik. (Bővebben)

A Szemfényvesztőket (RTL II, 19.50) sokszor láthattuk már, de ha eddig mégsem, akkor ma van itt a lehetőség, hiszen ez sokkal jobb film, mint a nemrégiben moziba került második rész: egy bűbájos szajré-történet ez, melyben illuzionisták rabolnak bankot, ezt azt, sőt, még egy igen meglepő bosszútörténet is kibontakozik – a roppant fordulatos, trükkös és blikkfangos cselekményt azonban nem részletezném, hadd essen le az álla az ilyesmire hajlamosaknak. Elég komoly a lineup: Morgan Freeman, Michael Caine, Dave Franco, Mark Ruffalo, Jesse Eisenberg, Woody Harrelson… (Bővebben)

Egy másik jó film a Cowboyok (Cinemax2, 20.30), melyben egy hajdan közepesen ismert, francia countryénekes lánya egy nap eltűnik, a család csak annyit tud róla, hogy egy Ahmed nevű fiúval van. Holmija között Al Kaida-szórólapot, arab nyelvleckéket találnak, így hamar nyilvánvalóvá válik számukra, hogy az echte francia lányt elragadta az iszlám fundamentum. Az apa (Francois Damiens) azonban nem adja fel és elkeseredett harcot vív lánya visszaszerzéséért, amit egy tragikus fordulat után fia visz tovább, éveken keresztül. (Bővebben)

Nem sokkal később Arnold Schwarzeneggerről, azaz ezúttal egy Tasker nevű számítógép-kereskedőről még a saját családja sem tudja, hogy kicsoda is valójában (True Lies – Két tűz között, SuperTV2, 21.00): egy titkos ügynök.

Titkos ügynökök, igaz, már nyugdíjas korúak (Helen Mirren, Bruce Willis, Morgan Freeman és John Malkovich) a főszereplői a Rednek (film+, 21.00) is. (Bővebben)

A Véres gyémánt (Prime, 21.00) már több egy agyatlan, egyszerű vonalvezetésű lövöldözős akció-thrillernél, hiszen egy filmekben rendszerint meglehetősen alul-reprezentált problematikára irányítja a figyelmet. Fekete-Afrikát a gazdag világ legfeljebb a luxus-szafarikról ismeri: talmi képeslap-hitelesség ez. Törzsi harcok, elképesztően brutális polgárháborús vérengzések, népirtások olykor néhány négyzetkilométernyi szikes földért. Vagy mint ebben az esetben, a gyémántért. Leonardo diCaprio is beáll a jófej-sorba, hogy tehetségéhez, eszköztárához szabott módon, műfajban adjon hangot a felhívásnak: itt is élnek emberek, akik, ha nem figyelünk, lassan elpusztítják magukat. (Vagy jönnek ide, amitől viszont nagyon féltek.) (Bővebben)

Maár Gyulát sajnos ma már leginkább Törőcsik Mari néha férjeként tartják számon, s bár életműve nagy részének valóban Mari volt a múzsája, témája és főszereplője, igen jelentős filmes volt, aki szép, tiszta és őszinte filmeket tett le az asztalra. A Teketória (m3, 21.00) is ilyen, melyben egy negyvenes nő küzd meg válásának következményeivel, a negyvenéves korral, valamint egy fiatal fiú zavarba ejtő érdeklődésével.

A tizedes meg a többiek (ATV, 21.05) viszont pontosan az a magyar film, amelyik éles versenyben van A tanúval a legtöbbet idézett magyar filmek örök versenyében. “Jelentem az oroszok már a spájzban vannak!” “A tizedes úr gondolkodik.” “Mi még megadni sem tudjuk magunkat…” “Üres zsebbel a békét is nehéz elkezdeni!” – és a többi aranyköpés mára szervesen beépült a köznyelvbe, és úgy tűnik a jelenlegi közállapotokból, hogy igen sokáig még használni is fogjuk őket. A remek filmben a magyar színjátszás halhatatlan alakjait, Sinkovitsot, Majort, Márkust, Darvast meg a többieket láthatjuk újra…

A Saul fia (RTL Klub, 21.50) viszont a magyar film eddigi legnagyobb nemzetközi sikere, nem csak az Oscar-díj miatt, hanem az ezen kívül elnyert temérdek más díj, elismerés okán is. Alig egy éve mutatták be, de döbbenetes erejű képei rögtön beleégtek a világ emlékezetébe (a képen Röhrig Géza). Gyötrelmes, súlyos mondanivalót, sőt, kimondanivalót hordozó film – ma este először tévében, reklámok nélkül. (Bővebben)

Közben a királyi Duna tévé Végzetes vonzereje (21.20) próbálja elcsábítani a holokauszt tragédiája iránt -mondjuk úgy- nem érdeklődő nézőket. Michael Douglas, a menő ügyvéd, míg felesége (Anne Archer) távol van, a szexis Glenn Close-zal csalja őt, mintegy röpke szexként. Szerencsétlenségére azonban az affér túl jól sikerült, és az alkalmi áldozat nem hajlandó lelépni, sőt. Klasszikus darab a kilencvenes évek elején hódító erotikus thriller műfajából.

A soron következő Védhetetlennel (TV2, 22.05) visszavágunk az este elején elkezdett titokügynökös akció-vonulatba. Ez is egy ilyen témájú -amúgy igen izgalmas- akció-thriller lesz, ezúttal egzotikus dél-afrikai környezetben. Denzel Washington alakít a történetben egy hajdani CIA-s nagymenőt, aki viszont inkább dolgozott a saját zsebére, mint országa hasznára – ezért most egy fokvárosi védett házban őrzi Ryan Reynolds, a karrierjének beindulására váró, leendő CIA-ügynök. A kétkulacsos nagymenőnek azonban nyomára jutnak megbízói… Hommage á Tony Scott.

Szigorúan piszkos ügyek 3. (Film Mánia, 22.55), akit érint. (Bővebben)

Aki valami erőszakmentes romantikára vágyna, annak igen sokáig kell fennmaradnia. A szerelem arca (Duna, 23.25) viszont nyilván kárpótolni fogja mindenért, hiszen benne Annette Bening alakítja azt az özvegyet, aki immár öt éve gyászolja szerelmét – aki egy nap csodálatos módon újra megjelenik, bár az illető (Ed Harris) azelőtt soha nem látta a nőt.

A Tolvajok városa (film+, 21.00) egy remekbe szabott, kőkemény filmdráma, ezúttal Boston “nyóckeréről/ből”, s benne a sok-sok szomorú, számítását csak a bűnben megtaláló emberről. Ben Afflecket a hajlamosak vagyunk inkább színésznek, általában afféle tejfelesszájú bájgúnárnak letudni, pedig ez az ábra is azt mutatja, hogy amellett, hogy valójában jó színész, igen jó forgatókönyvíró és rendező is. (Bővebben)

Ugyanekkor a Palimadár (Story4, 21.00) egy ártalmatlan krimikomédia a boldog békeidőkből, 1990-ből, amikor Mel Gibson még szimpi volt és vicces. Itt az isten háta mögött éldegél, és lassan már ő maga sem tudja magáról, hogy kicsoda, hiszen már többször változtatott személyazonosságot, nehogy rátaláljon az a banda, akik ellen évekkel ezelőtt vallott a bíróságon. A banda persze, ettől még a nyomában van – szerencsére rátalál hajdani barátnője (Goldie Hawn), még akkor is, ha a pali őt sem akarja megismerni. A hajsza csak most kezdődik…

Az Egy kosaras naplója (Filmcafe, 21.00) című film viszont Leonardo DiCaprio (a képen) egyik első nagy dobása, amiért kapásból kaphatott volna Oscar-t (megérdemeltebben, mint most, évtizedekkel később, A visszatérőért kapott). Óriásit játszik ugyanis a drogos utcagyerekből hírneves költővé (és sok minden mássá) vált Jim Carroll szerepében – hiszen őróla, nem pedig egy akármilyen kosarasról szól ez a film. (Bővebben)

Az Angyalok városa (Viasat3, 21.00) azonban az a film, aminek soha, semmilyen körülmények között nem lett volna szabad elkészülnie. Sokan ugyanis azt hiszik, ez a művészet, holott nem. Wim Wenders Berlin fölött az ég című filmje a művészet, Brad Silberling filmje viszont csak gyenge, kiszínezett, megcukrozott, könnyen fogyaszthatóvá tett vásári másolat. Giccs, ha úgy tetszik, de a legrosszabb fajtából. Nicolas Cage pedig nem Bruno Ganz.

Az Exférj újratöltve (Cool, 21.10) című romantikus komédia viszont ismét egy könnyed darab, melyben a felmelegített töltött káposzta házastársi kapcsolatra való projekciójának krimi-környezetben való analízise “kerül fennforgásra”, Jennifer Aniston és Gerald Butler főszereplésével.

Szabó István 1966-ban készült filmje az Apa (m5, 21.30), melyben egy fiatalember (Bálint András) növeszti az égig Budapest 1944-es ostroma alatt elhunyt édesapjának (Gábor Miklós) alakját. A fiú élete azonban a földön, a hatvanas évek magyar valóságában zajlik…

A vikingek felemelkedése (Film Mánia, 22.40) a később is érdekes filmekkel (pl. Bronson, a Drive!, vagy a minapi Neon Démon) jelentkező, dán Nicolas Winding Refn alkotása. A nagyjából ugyanebben a korban (uszkve i.sz. 8-10. század) nyugaton portyázó eleink problémamegoldó készségeinél semmivel sem finomabb életű címszereplők ultraerőszakos hétköznapjaira derül fény ebből a fagyos, kemény, vértől iszamos filmből, az ezúttal félszemű viking harcost alakító Mads Mikkelsen főszereplésével. (Bővebben)

Nem sokkal később azonban, picit odébb, Párizsban, az Elnöki Palotában igazi forradalom zajlik: a palota dölyfös, ám vitathatatlan főszakácsát egy vidéki fogadósnéra cserélik, mivel az elnök egyszerűbb, vidéki, rusztikus konyhára vágyik, a kifinomult művészet helyett. Mi, porbafingó magyarok meg csak ámulunk, hogy az Ízek palotája (Duna, 23.15) “paraszti” menüje is olyan vastagon keni a szarvasgombás libamájpástétomot, mint Ilus néni nálunk, falun a zsíros deszkát. (Bővebben)

Sok mindent megváltoztathat Hét év Tibetben (Filmcafe, 18.30). A megtörtént eseményeket elmesélő filmben a jelenlegi Dalai Láma gyermekkorába tekinthetünk bele. A második világháború előestéjén Heinrich Harrer (Brad Pitt) osztrák hegymászó a Himalája egyik legmagasabb csúcsának meghódítására indul, a háború azonban keresztülhúzza számítását. Kalandos körülmények között a tibeti szent városba, Llhászába, az ottani buddhista közösségbe kerül, amely befogadja. Sőt, az ifjú Dalai Láma kifejezett érdeklődéssel fordul az idegen felé. Barátságukról (lásd a képen) mesél ez a szép film, lélegzetelállító tájakkal, és az itt még ifjú Őszentségétől megszokott bölcs és vicces benyögésekkel.

Nem sokkal később kezdődik A bűn hálójában (film+2, 19.10), a nem éppen az akciófilm műfajának műveléséről ismert Steven Soderbergh akciófilmje, melyben egy tökéletesen ismeretlen főszereplőnőt (Gina Carano) tökéletesen ismert férfisztárok (Michael Douglas, Ewan McGregor, Antonio Banderas, Michael Fassbender, stb.) terelnek a nyilván látványos végkifejlet felé. Amúgy passz, nem láttam. Jackie Bauer-sztori, kb.

A hongkongi Andrew Lau (Wai Keung Lau) és Alan Mak (Siu Fai Mak) Szigorúan piszkos ügyek című trilógiája nem véletlenül vált gyűjtők becses darabjává: nyugodtan kezelhetjük úgy, hogy ez a hongkongi Keresztapa. Ma este elérkeztünk a befejező részhez (AMC, 20.00). (Bővebben)

Sokat megy a Vidocq (Filmcafe, 21.00) mostanában. A súlyos atmoszférájú krimi-fantasyben (az ekkor még nagyon francia és nem annyira kövér) Gérard Depardieu (által alakított rendőrfelügyelő) próbálja fertőtleníteni azt a züllött, bűzös fertőt, melyben Párizs (az idevágó művészettörténeti bizonyítékok szerint) leledzett a XIX. század közepén. (Bővebben)

Gimnazista koromban jártam Bergman-filmklubba, láttam tulajdonképpen az öreg Ingmar összes filmjét, és valóban, magára valamit is adó embernek muszáj tudnia ezekről. Azonban nem tehetek róla, nekem például ez A hetedik pecsét (m5, 21.10) ma már olyan, mint egy vicc. A halál és a lovag sakkozik a világ végén… Súlyos gondolatok. Szép kép Leonardo Mona Lisája is, de ki nem tenném a falamra.

Az Angi Vera (Duna, 23.30) is komoly nemzetközi sikert aratott annak idején. Gábor Pál filmje “az ötvenes évek léleknyomorító világát mutatja be, azt a korszakot, amikor még a rendszer hívei is bármikor áldozattá válhattak”, de szakmai ajánlóként is jól működött, hiszen Koltai Lajos általa kezdhette meg nemzetközi karrierjét (Gaby – Egy csodálatos élet, 1987). A nézők viszont elsősorban mégis Pap Vera ikonikus alakítása miatt emlékeznek erre a nagyszerű filmre, amit természetesen jó szívvel ajánlok mára is.

Muszáj megemlíteni a Kánikulai délutánt (HBO2, 19.30), ami tulajdonképpen egy műfaji klasszikus: amolyan túszejtős-bankrablós kamaradráma, bunkó, korlátolt zsarukkal és némi robinhoodizmussal megspékelve. Sidney Lumet 1975-ös még mindig kitűnő filmje a még fiatal, de már remek Al Pacino (a képen) főszereplésével készült és megtörtént eseményeket dolgoz fel.

Láthatjuk ma A Hídembert (m5, 19.40) is, minden idők egyik legdrágább magyar filmjét, a magyar színésztársadalom nagy részének közreműködésével. Gróf Széchenyi megőrülésének történetét, merthogy erről lészen szó, ugyebár, Bereményi Géza rendezte és írta is. (Messze nem ez a film a főműve, és akkor most maradjunk is ennyiben.)

Az este kilences szeméthalomból messze kiragyog egy nagy, romantikus klasszikus. Jean-Paul Rappeneau szerintem minden kihozott Rostand Cyrano de Bergerac (Filmcafe, 21.00) című komédiájából, amit egy filmben, sok pénzzel ki lehet hozni, úgy, hogy az azért ne legyen gyökeresen más, mint az eredeti irodalmi mű. Sajnos, a magyar szinkron pocsék, szinte csikorog az igyekezet, ám rendszerint mégis “leválik” a hang a szereplőről. De legalább a fordítás hibátlan, és Gérard Depardieu is telitalálat a címszerepre – élete egyik legjobb alakítását nyújtja.

Újra műsorra kerül az Éjszakai műszak (The Night Manager) (Film Mánia, 21.00). A BBC és az AMC koprodukciójában létrejött hatrészes sorozat John le Carré ’93-as regényének adaptációja, sztoriját David Farr írta át mai, modern környezetbe és kontextusba, és az Oscar-díjas dán Susanne Bier rendezte minisorozat formátumba. Én tulajdonképpen bírtam. (Bővebben)

Ugyanekkor Liam Neeson lányát is újra elrabolják Párizsban, az Elrabolva (film+, 21.00) című, s ha nem láttuk még, akár izgalmasnak is tekinthető thrillerben. Az emberrablók pechjére Liam egy szuperkiképzett hajdani szupertitkosügynök, tehát a végkifejlet nem sok jót tartogat a rosszfiúk számára.

Írom már jónéhány éve ezt a tévéajánlót, így közben igen érdekes összefüggésekre jöttem rá a különböző tévécsatornák műsoralkotási gyakorlatát illetően. Például olyanokra, hogy vannak napok a héten, amit egész egyszerűen feladnak, mintha megegyeznének. Valamit persze, adnak; egy futó sorozatot, valami tölteléket, de komoly energiákat nem fektetnek semmibe. Most úgy tűnik, ez a nap a kedd.

Szerintem Koltai Lajos elsősorban a tengerentúli közönség egy bizonyos rétegének, illetve annak ízlésvilágának próbált megfelelni első igazi amerikai játékfilmjével, az Estével (Film Mánia, 18.50). Egész egyszerűen arról van szó, hogy túl sok benne minden – túl sok a sztár, túl sok az érzelem, túl sok a pasztellszín bűbáj és túl sok a melankólia. Persze, lehet az is, hogy ez csak simán egy csajos film, Claire Danesszel, Glenn Close-zal, Vanessa Redgrave-vel, Meryl Streeppel és még hosszan sorolhatnám, kikkel… (Bővebben)

Az észt és a grúz film eddigi legnagyobb siker a háborús témájú, Mandarinok (Cinemax2, 20.30) című kamaradráma, mely a ’92-es abház-grúz háborúban játszódik. A főhősök idős telepesek, akik egy régi észt kolónia utolsó tagjaiként azt várják a Kaukázus egyik zöldellő völgyében, hogy beérjen a mandarin. Az egyik visszamenne a háború elől Észtországba, a másik viszont maradna. Egy nap tűzharc tör ki közelükben, amit két katona él túl: egy grúz és egy vele ellenséges csecsen zsoldos. A két öreg ápolni kezdi őket, így mentve meg életüket. A két halálos ellenség, ráadásul egy házban azonban továbbra is életveszélyt jelent: egymásra. Az Oscar-díjra jelölt koprodukció, a grúz Zaza Urishadze alkotása, egy tiszta vonalú, balladai tömörségű, katartikus vallomás, egyben reális és igaz tanmese a háború és a gyűlölet értelmetlenségéről. Ez például egy kötelezően ajánlott film lenne bármikor, azonban én még nem találkoztam olyan élő emberrel, aki tudja nézni ezt a Cinemax2 nevű csatornát.

Az utóbbi években nagy formát mutató Matthew McConaughey-t nézhetjük a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? (SuperTV2, 21.00) című, még a “nagy forma” előtt egy évtizeddel készült -közepesnek mondható- romantikus komédiában, ahol Kate Hudson-nek van 10 napja egy fogadás miatt arra, hogy felszedjen egy pasit és aztán szakítson vele, miközben Matyinak is 10 nap alatt kell magába bolondítania egy nőt egy fogadásból kifolyólag, hogy aztán lepattintsa. Naná, hogy Kati Matyival kezd és viszont.

Örömünnep, tűzijáték és fanfárok, hiszen az évi minimum 80 milliárdnyi közpénzből üzemeltetett közmédia vasárnap elkezdte ötödik (amúgy, ha jól számolom: hetedik) csatornájának adását. Ahány néző, annyi csatorna. Nem? Az m5 az eddigi tesztidőszakban az olimpia, illetve a paraolimpia eseményeit adta, de ezentúl oktatási-, és kulturális csatornaként kíván működni. Ezzel önmagában nem lenne baj, de amikor vasárnap délután 14.00 körül belepillantottam az adásba, Kerényi Imre beszélt, akit ma semmire nem tartok. Később, 16.00-kor még mindig ő beszélt, úgyhogy nincsenek kétségeim, hogy ez a csatorna sem lesz más, mint a többi. A minapi Cinefesten (az egyik, közép-európai szinten jelentősnek nevezhető, magyar filmfesztiválon) életműdíjat kapott Makk Károly, aki például a Macskajátékot (m5, 22.40) Örkény István művéből rendezte. A Tóth János fotografálta, cannes-i Arany Pálmára és Oscar-díjra is jelölt, remek alkotást azonban -eddigi tévéajánlóimból könnyen “kistatisztikázhatóan”- szinte minden évben műsorra tűzte vagy a Duna tévé, vagy az m3 (régebben még az m1 is). Újdonság, ritkaság nincs, csak felhoztak a pincéből még egy agyonhasznált vitrint… A film főbb szerepeiben amúgy csodálatos színésznőket láthatunk. Orbán Erzsi, nyugdíjas zene tanárnő (Dajka Margit – a képen) Budapesten lakik. Évek óta titkoltan szerelmes a hajdani operaénekes csillagba – Viktor úrba (Balázs Samu). Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére (Bulla Elma). A végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak, melyekben a tények keverednek a fikciókkal, a mítoszok valósággá válnak, és az apró történések óriási jelentőséget kapnak. A Viktorral való heti találkozások rituáléja drámai hangulatúvá válik, amikor megjelenik Paula (Makay Margit), Erzsi sorstársa. Neki szintén nem közömbös a volt énekes, sőt – kölcsönös érzelmeket ébreszt benne. Orbán Erzsi tragikus érzelmi válságba kerül. Egyre inkább beleőrül a szerelembe, nem képes megbirkózni a féltékenység érzetével, a szenvedély rohamaitól szenvedve egyre inkább az önpusztítás irányába sodródik. Végül nagy adag altatót vesz be… A hosszú alvásból felébredve jut el tudatához lánytestvére halálának híre.

Új hét, új remények. Bár az a helyzet, hogy ha ez a mai Holtodiglan (Cool, 21.10) lenne David Fincher első filmje, akkor egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a következőt is olyan felfokozott várakozással várná a filmrajongók tömege világszerte, mint ahogyan ezt várta tavalyelőtt. Persze, nem rossz film ez, erről nincsen szó: ez egy igen ügyes, szórakoztató regényadaptáció (Gillian Flynn hasonló című bestsellerét több mint 6 millióan olvasták csak Amerikában…), nagyvonalúan, lezseren kezelt, ám pontosan megtervezett formában, csak hát a tartalom nem sok újdonságot tartalmaz az olyan épeszű, értelmes nézők számára, akik töltöttek már hosszabb időt párkapcsolatban. (Bővebben)

Az biztos, hogy Joe Wright (előzőleg pl. Büszkeség és balítélet, vagy Vágy és vezeklés) nagyon kitalálta, hogy mit akar csinálni 2012-ben, (Miklós Tibor és Kocsák Attila rockoperáját is beleszámolva) minimum tizenkettedjére az öreg Tolsztoj Leó által megírt Anna Karenina (Prime, 21.00) történetéből; az viszont egy másik kérdés, hogy volt-e valami értelme ennek a kísérletnek… Mindenesetre, Keira Kinghtley a címszerepben (lásd a képen), valamint mások mellett Jude Law Kareninként, vagy Aaron Johnson Vronszkijként mindent megtesznek a siker érdekében. (Bővebben)

Az Ál/Arc (Viasat3, 23.00) című akciófilm viszont -bár rengetegszer láttuk már- műfajának egyik nehezen elvitatható csúcsát jelenti. Izgalmas, pörgős, látványos és kellően agyafúrt is, Nicolas Cage és John Travolta egyaránt csúcsformát fut, John Woo pedig virtuóz módon rendezte meg a filmet.

Műsorra kerül azonban ma egy igazi, régimódi kalandfilm is, méghozzá az afrikai kalandoros-szafaris-vadászos fajtából. A Kiálts az ördögre (Film Mánia, 21.00) az első világháború elején játszódik, amikor a masszív piás, vén elefántcsontcsempész (Lee Marvin) kellemetlen útitársat kap épp időszerű elefántcsontzsákmányoló expedícióján: egy kifogástalan modorú, angol zsúrpubi lesz az útitársa, akit Roger Moore személyesít meg (magyar hangja Láng József, legalábbis remélhetőleg). Ma már az elefántok agyaráért való vadászat nagyon csúnya dolog – de 1976-ban ezt még nem vették annyira komolyan. (Viszont ennek eredménye az, hogy ma már csúnya, embertelen és civilizációellenes dolog…) Mindenesetre, ebben a történetben lesz még romantikus szál is, valamint az éppen folyó világháború is képviseli magát egy német hadihajó zord kapitánya személyében.

John Carpenter B-kategóriás klasszikusa, a Menekülés New Yorkból (Paramount Channel, 21.00) főként azok számára lesz ismerős, akik annak idején (még bőven Jani bácsi vigyorgó barakkjában) még találkoztak azokkal a fahangalámondásos, kalóz VHS-videókazettákkal, melyen az álnok Nyugat csempészte be bódító értékrendszerét a rothadó szocializmus áporodott levegőjébe. Kurt Russell, azaz Sssssznake, a magányos, szótlan gyilkos az odakinti szabad világ bajba jutott elnökét menekíti ki a történetben Manhattan szuperbiztos börtönszigetéről, miközben testében bomba ketyeg, amely robban, ha elhagyja a szigetet. Tizenöt évvel később azonban már késő rájönni, hogy erőfeszítései mennyire hiábavalóak voltak, hiszen ez az elnök egy vegetáriánus, dohányzást tiltó, egy vallás-egy nemzet-egy vezető elvet valló, diktatórikus Államot épített ki. Snake számára azonban megint adódik egy visszautasíthatatlan feladat. A Menekülés Los Angelesből (Paramount Channel, 23.00) történetében a testébe ültetett halálos adag méreggel kényszerítve azért küldik be a szerencsétlent ezúttal bárki számára halálos veszedelmet jelentő Los Angeles nevű börtönszigetre, hogy hozza ki onnan az Elnök renitens lányát, akinek nem felelnek meg apja szép, új világról alkotott elképzelései…

A Mocskos zsaru – New Orleans utcáin (film+2, 21.10) című, amúgy igen kemény krimit is biztosan láttuk már. A címszerepet, a drogos, mocskos, rohadt zsarut alakító Nicolas Cage remekel Werner Herzog (Abel Ferrara hasonló című, 1992-es filmje alapján/ihletére/ellenére – de ez egy hosszú és bonyolult történet…) filmjében, mely a bűn és a bűnüldözés sötét, koszos, minden ideától megfosztott valódi világát mutatja be nemes egyszerűséggel. (Bővebben)

Annak idején Kenneth Branagh nagyigényű Shakespeare-mágusként jelent meg a filmvásznon, aztán szerelembe esett és romantikus vígjátékokban domborított, majd a legváratlanabb szuperprodukciókban tűnt fel, a legkülönfélébb szerepekben. A Thor (RTL Klub, 18.50) című ógermán mítosz képregény-változatának megrendezésével a blockbuster-gyártásba is belekóstolt – szolid sikerrel. Fejh, thor, potroh, azaz egy komplett, szuperhősös mesefilm. (Bővebben)

Egy napjainkban megtörtént, igen véresen valódi kalóztámadás megrázó történetét meséli el eközben Paul Greengrass igen igényesen Phillips kapitány (Prime, 21.00) című filmjében, melynek címszerepében az igen komoly teljesítményt nyújtó Tom Hankset láthatjuk. (Bővebben)

A Benjamin közlegény (Viasat6, 21.00) című súlytalan komédia alapszituációja eközben mindössze annyi, hogy vajon mit kereshet a vakítóan szőke, féktelenül szertelen és még hamvasan bájos Goldie Hawn az amerikai hadseregben?

A Halálkanyar (Filmcafe, 21.00) egy igen furcsa hangulatú poszt-western thriller, Sean Pennel és rengeteg más remek színésszel, valamint a “még soha ilyen szexi” Jennifer Lopezzel – Oliver Stone rendezői székéből. Penn “csak úgy, muszájból” autókázik bele a világba. Egy furcsa emberek lakta furcsa városba érkezik, ahol egy nehezen visszautasítható ajánlatot kap. Nem részletezem, legyen elég annyi, hogy egy igencsak alulértékelt, egyszerre Coen-i, Tarantino-i és természetesen Oliver Stone-i hatásokat mutató, remek kis műről, egyfajta posztmodern, vadul vágott vizuál-orgiáról, egy elrajzolt, groteszk és bizarr képregény-stílusú panoptikumról van szó – mely (eredeti cím: U Turn) nem tévesztendő össze azonban a hasonló címre magyarított, ráadásul ugyanebben az évben, 1997-ben készült másik Halálkanyarral (eredeti cím: Switchback).

Az Ocean’s-sorozat második darabja éppen olyan habkönnyű, szórakoztató baromság, mint az első, vagy az utolsó darab. Nagy sztárok lazulnak, agy zsibbad, no problem. Az Ocean’s Twelve – Eggyel nő a tét (RTL+, 21.00) valódi tétje a gondtalan két óra a fotel előtt.

A The Expendables – A feláldozhatók 3. (RTL Klub, 21.00), Sylvester Stallone akciórevüjének harmadik része is pont olyan, mint a többi: ez is egy szórakoztató baromság, csak éppen itt az akciófilm műfajának sztárjaival, plusz Mel Gibson, Harrison Ford és Antonio Banderas. Ennyi, se több, se kevesebb. Úgy viszonylik ez a film egy “komoly” akciófilmhez, mint a Harlem Globetrotters a San Antonio Spurshoz, vagy a Miami Heathez – már akinek ez a hasonlat mond bármit is. Senki nem hiszi, hogy akik a Globetrotters csapatában brahiznak, azoknak fogalmuk ne lenne a kosárlabdáról, csak éppen a poénra mennek, nem a pontra…

A Pokolba a szerelemmel (film+2, 21.05) című romantikus komédia eközben nem más, mint a (kétbites) feminizmus kétbites alázása. Renée Zellweger egy erős, határozott, független és sikeres írónő a történetben, aki tagadja a párkapcsolat minden hagyományos formáját, ellenben igent mond a szabad szexre és a karrierre. Van azonban egy vérmacsó, tetőtől talpig nőcsábász firkász (Ewan McGregor), aki minden erejével, technikájával és a hagyománytisztelő társadalom egyöntetű támogatásától övezve azon van, hogy visszaterelje a rakoncátlan báránykát a konzervatív mederbe. Na.

Érdekes dráma lehet az 1994-ben készült Lamerica (m2, 21.05), melyről nem sokat tudok azon kívül, amit a meglehetősen zavaros tartalomismertetőből ki lehet hámozni. Ami a lényeg: a történetben egy igen izgalmas ország izgalmas kultúrájába nyerhetünk betekintést. Albániában -gondolom, már a kedves vezető, Enver Hodzsa halála után- olaszok egy cipőgyárat szeretnének építeni, azonban beleütköznek a kőkemény diktatúra után törvényszerűen kialakuló balkáni káoszba. Gianni Amelio filmje 1994-ben Európa Filmdíjat nyert, az egyik főszerepben pedig a Cattani felügyelőként megismert Michéle Placidót láthatjuk. Sajnos, van azonban ennél lényegesen fontosabb ajánlat mára…

KÖTELEZŐ penzum azoknak, akik valamilyen okból (talán mert magyar tévé nem vetítette…) eddig még nem látták Frank Underwood (Kevin Spacey – a képen) és kedves neje (Robin Wright) ámokfutását, valamint kíváncsiak arra, hogy VALÓJÁBAN milyen receptből főznek a mai politikai vegykonyhákban, azok ma este feltétlenül kapcsolódjanak rá a Kártyavárra (Duna, 21.30), mert ezzel a jelenleg elérhető legélesebb, legértékesebb és leglegebb futó sorozatot kezdhetik el. Mi, akik már rajta vagyunk a témán, a negyedik évadon is túl vagyunk, de nem árt ismételni sem – elkezdeni pedig egyenesen muszáj. (Bővebben)

A buli utána Alkonyattól pirkadatig (Paramount Channel, 22.00) tart, például Robert Rodriguez ellenállhatatlanul nevetséges, térdig vérben tapicskoló vámpírzombi-kaszabolós bad tripjében.

Vagy nézzük a Szigorúan piszkos ügyek 2.-t (Film Mánia, 23.00), a hongkongi Keresztapa-történet igen véres második részét. (Bővebben)

Grimm testvérek ismert Piroska és a farkas című meséjének és a Farkasember kultúrkörökön át ívelő legendájának furcsa szintézise A lány és a farkas (RTL II, 20.00) című tinihorror, mely azért így ebben a konstellációban inkább az Alkonyat-sorozat kedvelőinek nyújt nedves és borzongató élményeket ma estére. Gótikusan sötét romantika, bombasztikusan látványos vizualitással. Amanda Seyfried a címszerepben, Gary Oldman fenyegető árnyával a háttérben.

A nem sokkal később kezdődő Gyakornokok (film+, 20.50) egy közepesen szórakoztató komédia, melyben két gátlástalan hazudozó (Owen Wilson és Vince Vaughn), miután elvesztették a számukra egyedül megfelelő, túláradó verbális képességeiket messzemenően kihasználó eladói állásukat, meglepetésre felvételt nyernek a XXI. század legmodernebb munkahelyére, a Google-hoz – ahol igen sok képességre szükség van, viszont a folyékony hazudozásra talán legkevésbé. Kockák vs. laza pofák, némi romantikus felhanggal.

Annak idején sokan csodát láttak abban is, ahogyan Christopher Nolan (illetve Leonardo diCaprio) teret hajtogatott, álmokat és valóságot rakosgatott egymásra az Eredet (Prime, 21.00) című fantasysztikus moziban. Én ma már azonban csak egy szimpla lövöldözős akciófilmet látok, kissé zavaros cselekménnyel. (Bővebben)

Az biztos, hogy a “világsztár” Osvárt Andreánál sokkal izgalmasabb csaj Jordán Adél, mint ahogy az is biztos, hogy Szabó Simonnál kevesen tudnak nagyobb gyökerek lenni a filmvásznon, úgy, hogy mégis lehessen röhögni rajtuk. Az is pozitívum, hogy végre már nem tolnak a producerek gagyi magyar (és külföldi) márkákat a nézők arcába (vagy legalább egy kicsit kitakarják őket). A Megdönteni Hajnal Tímeát (RTL Klub, 21.30) is több munka után szórakozni vágyó, kiskosztümös irodistalányok és irodistafiúk számára kalibrált, gagyi romkomnál – néhol üdítően friss (értsd szókimondó) humora kifejezetten szórakoztató lehet bárki (nem igazán finnyás néző) számára. És ez jó.

Nagyon jó viszont A Guardista (Duna, 22.55), egy teljesen tahó, szexista és rasszista (vagy mégsem? ) humorú ír (!) zsaru-haverfilm, mely egyben a lehetséges új útjait is felvillantja a kifáradóban lévő krimi-vígjáték műfajának. A zsaru kövér, szűkszavú, de sokatmondó, elementárisan gyökér és végtelenül bölcs (Brendan Gleeson – a képen középen), Chet Bakert hallgat és folyamatosan iszik. De a gengszterek is Nietzschéről és Bertrand Russellről vitáznak… Az IRA tele van buzikkal (bocsi, de mondom, a film ír!), de csak azért, hogy könnyebben beolvadjanak az MI6-be (touché!), közben pedig szól a Calexico. Szóval, vinnyogósan röhögős mozi.

A mostanában -meglepetésre- sűrűn előkerülő, zseniális Szigorúan piszkos ügyek-trilógia első darabját (Film Mánia, 22.55) is ismétlik. (Bővebben)

David Fincher és Aaron Sorkin Facebook-filmjétől, a Social Networktől (Cool, 23.15) először nem voltam túlzottan lenyűgözve, nemrégiben azonban újranéztem és már sokkal jobban tetszett, miután már átláttam magam a vég nélküli szövegelés (hiszen egy weblap megalkotása nem éppen akciódús menet…) hálóján…