Mit nézzünk ma a tévében?

Virágvasárnap este engedjétek hozzám a gyermekeket, mert övék a főműsoridő! Robban a cukiságpokolgép, hiszen indul Az ének iskolája második évada (TV2, 20.00). Utána egy könnyed Indiana Jones-kalanddal (Indiana Jones és a Végzet temploma, TV2, 21.45) passzírozhatjuk bele magunkat az éjszakai enyészetbe.

Ezalatt egy fiatal pár szerelmeskedik az alkonyba fúló kaliforniai tengerparton. Meztelenül a vízbe futnak, ölelkeznek – egyszer csak a nő sikoltozni, körülötte a tenger forrni, bugyborékolni kezd és meztelen combjai már nem a férfit, hanem egy éktelen gépfalloszként égbe törő periszkópot szorongatnak… Japán megtámadta Amerikát 1941-ben – legalábbis Spielberg később merész váltással háborús vígjátékká lanyhuló, 1979-es Meztelenek és bolondok (ATV, 20.20) című filmjében.

A ma esti romantikus kínálatában először a Szép reményeket (FOX, 21.00) ajánlanám. Charles Dickens című klasszikus regényét az idén a Gravitációval sok elismerést begyűjtött Alfonso Cuarón alkalmazta és modernizálta filmre, bombasztikus szereposztásban. Eközben azonban az öreg Woody Allen is hasonlót virít a remek, szórakoztató és elbűvölő Match Pointtal (Story4, 21.30), melyben jó pasik lesznek szerelmesek jó csajokba (a képen Jonathan Rhys-Meyers és Scarlett Johansson), ami természetesen baromira nem megy ilyen flottul…

A krimimezőnyben A bérgyilkosnő (Viasat3, 22.00) az ismert Nikita-klisé egyik 1993-as, igen korai variációja, ezúttal Bridget Fondával, amit egyszer meg lehet nézni, ha már a könyökünkön jön ki Keyzer Söze (es-sel!), a Közönséges bűnözők (Paramount Channel, 21.40) című, lassan húszéves kultuszfilm titokzatos magyar származású maffiózója.

Kemény történelemórának induló estének nézünk elébe. Rögtön elsőnek itt van a Schindler listája (m1, 20.20). Vajon kinek? Mi célból? Csak úgy, laza szombat esti lötyögésnek? Inkább a Berlin’36 (ATV, 20.25), mely a zsidó Gretel Bergmann és a “furcsa” Marie Ketteler küzdelmét meséli el a berlini olimpiai részvételért, megtörtént események alapján, de alapvetően egy romantikus sportdráma-felfogásában. Picit didaktikus, de alapvetően kellemes, jó kis német film, a kötelezően meghozandó tanulsággal (embernek lenni előrébb való minden politikai, ideológiai és egyéb eszménél).

A Vörös szikla (Story4, 21.30) cselekménye már jóval régebben, a III. századi Kínában játszódik: különböző hadurak csatáznak egymással az ország egyesítése, illetve felosztása érdekében. A minden idők legdrágább ázsiai filmjeként emlegetett, tényleg elképesztő mozit a Hollywoodból hazatérő John Woo rendezte és el is lőtte benne összes patronját, de a szó szerint. (Bővebben)

Aztán vissza a nagy franca forradalmat megelőző rizsporos időkbe, pici könnyebbítésként, A királyné nyakéke (m2, 21.35) kapcsán. (Bővebben)

A Nem félünk a farkastól (Duna, 21.55) című klasszikus már inkább csak filmtörténelem. Természetesen, nem a mesebeli farkas kóstolgatja a szemtelen hülyegyerekeket itten, hanem egy rendes, felnőtt házaspár, egymást. Unalomból, szeretetből, megszokásból, gyűlöletből. Edward Albee drámájának pikantériáját tovább fokozza, hogy a filmbéli pár a valóságban is párt alkotott, és ha lehet, a magánéletükben még rá is licitáltak arra, amit itt játszanak. Elizabeth Taylor és Richard Burton a képen.

Aztán egy kis sporttal vegyített filmtörténelem: Bruce Lee, a legendás kungfu-filmsztár tragikusan rövid életéről nézhetünk meg egy igen jó filmet, A Sárkány – Bruce Lee élete (Viasat6, 22.00) címmel. A legendás figurát Jason Scott Lee kelti életre, igen meggyőző hitellel, a film pedig bőven kitér Lee életét övező ellentmondások, viták és harcok taglalására is. Érdemes megnézni.

Szintén nem a habkönnyű szórakoztatást szolgálja a következő film sem: egyáltalán nem “könnyű nőkről”, hanem nehéz sorsú asszonyokról szól Niki Caro igen súlyos “termelési, női egyenjogúsági és tárgyalótermi” drámája, a Kőkemény Minnesota (ATV, 22.10), Charlize Theron és Frances McDormand kitűnő alakításával, off-Hollywood. (Bővebben)

Eközben, Angelina Jolie egy kisfiát elvesztő, majd megkereső anyát játszik Clint Eastwood Elcserélt életek (TV2, 23.30) című nagyívű krimijében. (Bővebben)

Szintén nem egyszerű a halálbüntetés morális vonatkozásait vizsgáló David Gale élete (m1, 23.35) című Alan Parker-film sem, címszerepben az igen meggyőző alakítást nyújtó Kevin Spacey-vel. (Bővebben)

Jó kis bírósági dráma ma estére az Al Pacino, Jack Warden, John Forsyte és Lee Strassberg főszereplésével készült Az igazság mindenkié (Cinemax, 20.00) című ’79-es Norman Jewison-film, amiben minden benne van, amit e műfajban Hollywood felmutatni képes: lehengerlő színészi alakítások, fordulatos cselekmény és katartikus végkifejlet.

A minap már meggyűrte Stallonét a film+ csatorna, amikor egymásnak feszítette a Coplandot egy másik Stallone-filmmel, a Bérgyilkosokkal – ma majdnem ugyanezt játssza el a rezzenéstelen arcú sztárral, akinek ezúttal Sharon Stone-on kell túl lennie, hogy aztán robbantson nagyokat A specialistában (21.00). A film+2-n marad a Copland, mint fix pont. Vagy homokzsák…

Aztán van, amikor Robert de Niro játssza el a fiatal Marlon Brandót (a képen), természetesen A Keresztapa második részében (FEM3, 21.10).

Aztán van még a Bíbor folyók 2 – Az apokalipszis angyalai (Story4, 22.35), Luc Besson gondozásában. Az első rész egy viszonylag tisztességes, izgalmas, borzongató, misztikus thriller volt, ez is olyan nagyjából, csak Jean Reno mellett ezúttal Benoît Magimel játssza a másik zsarut, akivel egy titkos, gyilkos földalatti szekta után nyomoznak.

Akár még érdekes is lehetne a Luxus orosz kivitelben (FOX, 21.50) című ma induló széria, melyben Londonban dőzsölő ukrán popsztárok, dúsgazdag orosz oligarchák és homoszexualitásuk miatt hazájukból távozni kénytelen divatfotósok életébe nyerhetünk bepillantást. A baj csak az, hogy a műfaj reality show…

A még viszonylag normális Emir Kusturica filmje a ma este egyik legjobbja: A papa szolgálati útra ment (Duna, 21.35), vagyis Tito börtönében csücsül, mert a volt szeretője feljelentette, aztán bőrkabátosok, fekete autó, ahogyan mi is tudjuk jól. Remek film, mintegy bizonyságul arra, hogy még a laza “jugó” diktatúra is csak diktatúra volt, annak minden rohadtságával.

Egy film van mára mindössze, az is erősen rétegműfajú, viszont legalább pompásan passzol az eheti véres, kegyetlen “tematikába”. Hadd szóljon. Kiefer Sutherlandet nem éppen cizellált színészi munkájáról szeretjük, de az megkerülhetetlen tényálladék, hogy Jack Bauer figurájában toposzt teremtett. A ma esti Tükrök (RTL Klub, 22.10) című pszicho-horror-thrillerben azonban ha lehet, még szorultabb helyzetbe kerül, mint bármelyik 24 órájában valamikor is. Kiefer itt bukott nyomozót játszik, aki egy bontásra ítélt, kiégett áruházban tölt be magasan kvalifikált vagyonőri állást. Éjszakánként a lidércnyomásos épületben mászkál, és a hajdan fényűző szalonok tükreiben ijesztő dolgokat kezd látni (lásd a képen 🙂 ) – vagy mindez csak az ő agyában történik? A film amúgy egy 2003-as 거울 속으로 című 🙂 dél-koreai horror remake-je – aki látott már távol-keleti horrort, az tudja, mire számítson. Aki nem, az magára vessen (keresztet).

Aztán ennyi is.

Valahol vérfagyasztó az a cinizmus, mellyel a közszolgálatinak becézett, közpénz-milliárdokból kistafírungolt MTVA a politikai műsoraiban (az EBESZ szakértői által is igazoltan) gyakorlatilag Orbán diktatúráját építi, támogatja és foltozgatja gőzerővel, addig, mintegy balkézről, olyan kis kedves műsorokkal mutatja be a kinyújtott középső ujj közismert gesztusát a demokráciára és a szabadságra érzékenyebb nézők felé, mint ez az On The Spot-sorozat (m1, 21.10), mely véreskezű diktátorok hozzátartozóit kutatja fel és szólaltatja meg. A szemlátomást idült freitamás-kórban szenvedő, “megáll az eszem, hogy mennyire spontán” Eszter és Tamás pimaszul belenéznek a kamerába és hívják a nézőt, hogy “gyere, mert most olyat mutatunk, csakis neked, hogy a hajad is égnek fog állni, kedves néző”. Ezúttal ugyan a burmai Ang Szan Szu Csival ismertetik meg a nézőt, aki nem gyermeke semmilyen diktátornak, sőt inkább ellenfele a (valóban embertelen) burmai rezsimnek – de ez végül is mindegy. Pici bukkanó a koncepcióban. Belefér. Félreértés ne essék, például a Spektrumon nem zavar ez a film, mint ahogy az alkotók többi filmje sem, de itt, ebben a mai szituációban, ebben a beágyazottságban egyenesen vérforraló, miközben előtte és utána derékből meghajolva, földig lógó nyelvvel egy másik, történetesen magyar és történetesen még nem véreskezű diktátornak ágyaznak meg. Etetik a társadalmat…

A Megetetett társadalom (Duna, 21.45), Richard Linklater szatírája azonban az amerikai típusú, gyorséttermi láncok tucatbüféiben kicsúcsosodó gasztro-ellenkultúrának megy neki, történetesen azzal, hogy az a hamburger, amit magadba tömsz, szarból van. Szarból, állati fekáliából, trágyából. Jó étvágyat. (Bővebben)

Indul viszont a Hannibal második évada, magyarul is (AXN, 22.00). Főszerepben Mads Mikkelsen (a képen) és Hugh Dancy. (Első évad kritika itt.)

Remek és korántsem agyatlan komédia A boldogító nem (Paramount Channel, 21.40), melyből egy nyilvánosan homoszexualitással megbélyegzett kisvárosi tanár (Kevin Kline) tanulságos kálváriáját ismerhetjük meg.

Két film elé érdemes leülni ma este. Az első film a hetvenes évekbeli aczéli cenzúra egyik jeles dobozba zárt áldozata volt hosszú éveken át. A Dárday-Szalai házaspár Jutalomutazás (Duna World, 21.30) című dokumentarista játékfilmjében egy vidéki úttörőtitkár egy nap utasítást kap “odafentről”, hogy ki kell választania egy jó tanuló, jó sportoló és még zenélni is tudó, fizikai munkáscsaládban felnőtt gyereket, akit egy angliai (!) vendégtáborozásra küldenének. A titkár nagy nehezen megtalálja a megfelelő jelöltet, ám annak anyja nem engedi a gyereket ki az átkos Nyugatra. Az amatőr szereplők hiteles és spontán játékából a kádári szocializmus hazugságokon, félretájékoztatáson és elvtelen alá-fölérendeltségen alapuló társadalmának megsemmisítő bírálata bontakozik ki, melyen ma már csak kacagni lehet. Vagy mégsem?

Késő estére pedig az utóbbi évek egyik legjobb (és legfélreértettebb) horror-thrillerje, az Eden Lake (PRO4, 23.10) javallott (főszerepben az elsősorban másféle filmekből ismerős Michael Fassbender – a képen), ami jóval mélyebbre hasít egy szokványos erdei, turistás kaszabolásnál és olyan vérbő társadalomkritikát fogalmaz meg, hogy a fal adja a másikat – majd holnap reggel, munkába, iskolába menet… (Bővebben)

A Zorro álarca (AXN, 21.00) egy virtigli kalandfilm az ismert álarcos, igazságosztó hősről, illetve “intézményről”, mint azt látni fogjuk. Antonio Banderas lobogó, fehérfekete ingben kardozik, háztetőkön ugrálva, lovára ugrik, sejehaj, Anthony Hopkins elegáns instrukciói alapján – míg Catherine Zeta-Jones igen dögösen néz ki.

A magyar származású Frank Darabont mintha valamiféle előtanulmányként készítette volna el ezt a ma bemutatandó A köd (FEM3, 21.10) című horrort az ennél jóval sikeresebb későbbi tévésorozatához, a Walking Deadhez, hiszen e filmben leginkább azok a jelenetek sikerültek jól, melyek a köd megjelenése körüli anarchikus hangulatot, az információhiány őrületét, és a kényszerűségből összezárt emberek közötti gyorsan megfeszülő kapcsolati hálót boncolgatják. A film horror-része nem igazán horror. (Bővebben)

Hasonló témában kutakodik az az új-zélandi film is, melytől gyorsan kiütést kaptak a horror rajongói: A bárányok harapnak (PRO4, 21.20) ugyanis paródia, méghozzá igen vérbő (és ezt tessék most a szó szoros értelmében venni) paródiája a műfajnak, valamint a genetika ismeretlen területekre merészkedő “vakmerőségének”. Vicces lesz (lásd a képen), már annak, aki érti a viccet, de főleg gusztustalan. (Bővebben)

Ez egy ilyen nap. Nincs kegyelem.

Napközben mindenki megy pártot, képviselőt választani, akkor is, ha direkte nem akar szavazni senkire és semmire, csak rajzol valami kisvirágot, lófarkat, egyebet a papírra (tollat mindenki vigyen magával!)… Este talán nézne tévét – DE MIT? A különböző csatornák választási műsorainak pártatlanságát és szakszerűségét az elmúlt hetek, hónapok fényében nyugodtan lehet borítékolni és csak reménykedhetünk, hogy nem ugyanez a helyzet magával a választásokkal is.

Ahol nincs politika, ott az ótvar gagyi megy, például Charlie amúgy (hellyel-közzel, bár minden relatív) szórakoztató angyalkái kétszer is (SuperTV2, 19.00 és AXN, 21.00).

Az utolsó cserkész (film+, 21.00) is már mindenkinek a könyökén jön ki. Tegye fel a kezét az, aki még nem látott olyan filmet, ami úgy kezdődik, hogy Bruce Willist borostásan, szemmel látható piaszagban ébresztik egy gondosan ápolt kert közepén, igen szabálytalanul leparkolt kocsijában… És így tovább.

A Paramount Channel viszont belehúz. Az Októberi égbolt (19.45-től) egy tipikusan hollywoodi-típusú életrajzi film, mely a céljainkért való szakadatlan küzdelem értelméről, a család fontosságáról, a tökösségről mesél, valós események (Homer Hickam élete) alapján. Bemutatkozik Jake “Márpedig fiam, belőled akkor is bányász lesz, ha a fene fenét eszik is!” Gyllenhaal (a képen). A végén természetesen győzünk, a bánya marad a bányászoknak, a határ viszont a csillagos ég. Tűzijáték, összeborulás, elszoruló torkok, könnycseppek. Utána Schindler listája (21.40-től), Steven Spielberg megrendítő holokauszt-tablója.

Aztán nézhetjük megint Curtis Hanson Egy cipőben (FOX, 21.00) című komédiáját az isteni Shirley MacLaine-nel, Toni Colette-tel és Cameron Diazzal, vagy a Dermesztő szenvedélyeket (Viasat6, 21.05), Richard Gere-rel, Kim Basingerrel, Uma Thurmannal és Eric Robertszel.

Az általában habos-babos csajos sorozatokat adó Story5-ön lesz egy Psycho (23.30-tól), a kérdés csak az, hogy melyik – bár végül is mindegy, mert nagyon későn kezdődik…

Tulajdonképpen ma este sincs semmi igazán említésre méltó a tévében; ami mégis, az nézhetetlenül kései időpontban és/vagy a “láttuk már” kategória.

A Dan Brown regényéből készült Angyalok és démonok (AXN, 21.00) című thriller tulajdonképpen a híres-hírhedt Da Vinci-kód második részeként is felfogható. A Tom Hanks által alakított tudós nyomozó ezúttal Vatikán belső köreiben nyomoz a gonoszok után, akik bizony, itt vannak. Eljöttek. (Bővebben)

A vérprofi hollywoodi cápaként, virtigli thriller- és krimispecialistaként ismert Sidney Lumet ezúttal Sharon Stone-ból próbálja kikényszeríteni az addig leginkább csak feltételezett drámai vénát. Gloria (FEM3, 21.00) börtönből szabadulva szeretne teljesen új életet kezdeni, ám a múltja ebben akadályozza. Később még egy kiskorú is a nyakába akaszkodik, így lehetne a film akár Anyai ösztön is…

William Monahan eléggé otthon van a bűn témájában, s készített néhány egész jó filmet belőle. A ma esti London Boulevard (Story4, 21.25) című krimit nem láttam még, de túl sok (jó értelemben vett) sztár sorakozik a címlapon ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjam (a képen például Colin Farrell). Megnézzük.

A Wonder Boys – Pokoli hétvége  (Film Café, 21.35) egy remekül szórakoztató, irodalom-közeli szösszenet a biztonsági mentés/másolat fontosságáról gandzsaillatban és rózsaszín köntösben, tubával és döglött kutyával, valamint azokról a pillanatokról, amikor egyszerre jön össze minden és nem jön össze semmi. Remek színészek (Michael Douglas, Tobey Maguire, France MacDormand, Robert Downey Jr.) és remek betétdalok (Bob Dylan, Neil Young, John Lennon, stb.).

Minden idők egyik leghitelesebb drogfilmje, egyben a gonzó néven emlegetett szabados újságírás bibliája Terry Gilliam remekbe szabott látomása a Félelem és reszketés Las Vegasban (Paramount Channel, 22.00), Hunter S. Thomson kultuszregényéből. Emblematikus főszerepben Johnny Depp és Benicio del Toro.

Wim Wenders A bőség földje (m1, 23.15) című filmesszéje Amerikáról szól, egy vietnami veterán és egy fiatal, hívő katolikus lány szemszögéből. Hogy Wenders miért pont ezt a nézőpontot választotta, nyilván majd kiderül a filmből…

A Woodstock a kertemben (m1, 1.25) pedig Ang Lee színes-szagos (de azért hozzávetőleg a valóságos tényeken alapuló) fantáziája a legendás ’69-es fesztivál keletkezésének körülményeiről. A zenés vígjáték műfaji megjelölés ne tévesszen meg senkit, nem fog szerepelni a filmben se Janis, se Jimi, de még a Crosby, Stills, Nash & Young sem (bár a háttérben ők is átvonulnak), úgy emlékszem, egyáltalán nincs koncertjelenet, viszont az adekvát zenék, mintegy kísérőként, hangkulisszaként végig szólnak. (Bővebben)

Mondjuk az igaz, hogy nem kérdezték, szabad-e betörniük Battonyánál “új időknek új dalaival”, de azért “április 4-ről szóljon az ének”, hiszen közben csak kizavarták innen a nácikat Nemesmedvesnél (egy időre legalábbis).

Természetesen keresve sem találunk a mai nap, illetve a hajdani ünnepnap tematikájába vágó filmet. Legközelebb még talán Cate Shortland Lore (Cinemax, 22.05) című csodaszép filmje jár az igazsághoz, de az is csak távolról. A 20. Titanic Filmfesztivál (mintegy mellesleg, az idei 21. Titanic éppen ma kezdődik!) fődíjasa volt ez a háborús filmdráma, mely ideológiáktól, téveszméktől feltüzelt és háborúba űzött vesztesek sorsáról mesél a háború minden naturalisztikusan ábrázolt borzalma ellenére tipikusan női, lírai hangvételben. (Bővebben)

De pufajkás, dobtáras géppisztoly mögül mosolygó Szergejjel és Szásával, meg Szerjózsával ma nem fogunk találkozni (egyelőre!). Van helyette viszont A Keresztapa (FEM3, 21.10), ami kapcsán még ma is főleg a trüvájokról beszélünk, arról, hogyan tett többheti karakterépítéssel való hiábavaló küzdelem után Marlon Brando (a képen) tampont a pofazacskójába, hogy aztán kapjon is egy Oscar-díjat ezért, az italo-amerikai gengszter archetípusaként ismert -amúgy kitalált- Vito Corleone eredeti megformálásáért; pedig aki ezt a filmet és a trilógia többi darabját  ismeri, az ismeri a klasszikus maffiák szervezeti és működési szabályzatát is, Al Caponétól jelenlegi kormányokig.

Vannak még Mesés férfiak kurblival (Duna, 22.40), akik a csodát vitték el még a legkisebb falvakba is a múlt század elején. Jirí Menzel is ilyen férfi lett volna, ha akkor él, de mivel most él, ezért csak egy ilyen kedves, gunyoros, bohókás filmet csinált róluk, illetve azokról a régi szép időkről, amikor még mesés férfiak járták a vidéket, kezükben kurblival.

Eközben a 88 perc című thrillerben (Story4, 22.35) az Al Pacino által alakított pszichiáternek 88 perce van, hogy megmentse saját életét, amit Jon Avnet rendező real time akar nekünk elmesélni. Valahol valami bibi csúszhatott a fogaskerekek közé, mert a film 107 perces… Egyszer simán meg lehet nézni ezt a filmet, de egészen biztosan nem ez az alkotás Alfredo életének főműve…

A bűn és a bűnüldözés sötét, koszos, minden ideától megfosztott valódi világát mutatja be a Mocskos zsaru – New Orleans utcáin (film+, 22.40), ami ugyan remake (Abel Ferrara hasonló című, 1992-es filmjének újrázása), de annak igen jól sikerül. Persze, nem akármilyen alkotók állna a projekt mögött: a hetvenes évek egyik vezető művészfilmeseként megismert Werner Herzog az utóbbi években leginkább csak kísérleti dokumentumfilmekkel állt elő, a címszerepet, a drogos, mocskos, rohadt zsarut alakító Nicolas Cage pedig ócska, banális baromságokban égette magát. Termékeny találkozás lett, a film SÜT. (Bővebben)