Mit nézzünk ma a tévében?

Remek filmek akadhatnak horogra ma este, bár a Fekete tükör második évadának első része, a Rögtön jövök (Cinemax, 20.00) relatíve a gyengébbek közé tartozik. Kicsit Philip K. Dick-utánérzéses, tragikus körülmények között elhalálozott fiatal férj-pótlékos történet, a következő tanulsággal: semmi sem lehet jobb, mint az eredeti – viszont a semminél bármi több lehet.

A következő ajánlat – A szajré (Pro4, 21.00) – egy igazi szajré-film, azonban ennél többet mond az, hogy Marlon Brandót, Robert De Nirót és Edward Nortont láthatjuk egy filmben (és a képen). (Bővebben)

Ahogy vége, rögtön átkapcsolhatunk az RTL Klubra, ahol talán még ennél is több hírességet láthatunk egy filmben: A Titokzatos folyó (RTL Klub, 23.30) ráadásul egyenesen remekmű a műfajában. Clint Eastwood rendezte, főszerepben pedig Sean Penn, Tim Robbins (ők Oscart is kaptak itteni “jelenésükért”), Kevin Bacon és Laurence Fishburne. (Bővebben)

Alternatíva Jirí Menzel és Bohumil Hrabal Sörgyári capricciója (Duna, 21.15), melyről mit is mondhatnék… Ha gyárkéményt, frissen csapolt sört, ha vetett ágyat, disznó-, vagy akár hajvágást látok, mindig ez a film jut eszembe. Meg amúgy is, sokszor.

Na, elég a henyélésből, vissza a frontra! Estére persze, azért hűsíthetjük sajgó sebeinket némi (pontosabban, nem kevés) romantikával. Kezdetnek itt van például a Sabrina (FEM3, 20.00), a műfaj nagy szakértőjének, Sidney Pollacknak ’95-ös sikerfilmje, melyben Harrison Ford játssza a nagymenő pénzembert, akinek öccse (Greg Kinnear) véletlenül a sofőr lányába (Julia Ormond alakítja a címszerepet) lesz szerelmes. Az affér komolyan veszélyeztetni látszik a család pedigréjét, így Indiana Han Solo akcióba lép. Satöbbi.

Közbevetőleg jegyzem meg, hogy ez a Virágot Algernonnak (Film Café, 21.00) nem a klasszikus regényadaptáció lesz. Ennek a filmnek legfeljebb érintőleges köze van Daniel Keyes kultuszregényéhez, így nyugodtan ugorhatjuk is.

Az Angyal a hóban (Duna, 21.15) című film ismét a romantika virágos, pontosabban, ezúttal friss, ropogós hóval borított mezejére repíti a nézőt. A történet azonban nem mindig lesz bár, derű és kacagás, ugyanis egy szerelemféltésből elkövetett öngyilkossági kísérlettel fűszerezett családi drámába csöppenünk, melynek optimista végkifejletében csak a címet értelmezve reménykedhetünk. A film főszereplői Kate Beckinsale és a mindig remek Sam Rockwell (lásd őket a képen).

Picit stílusában megtörve az este menetét, A rettegés arénája (tv2, 21.35) egy politikai thriller. Tom Clancy Jack Ryan-történeteinek jelen adaptációjában (állítólag) oroszok feszülnek az amerikaiaknak, lesz atomriasztás, pánik, parahegyek. Morgan Freeman alakítja itt a CIA igazgatóját, a nem mindig a helyzet csúcsán lévő titkos ügynököt pedig Géza (Ben Affleck). Olyan film ez, amit biztosan láttam már, valószínűleg különösebb baj nincs is vele, mégsem bírok egyetlen jelenetet sem felidézni belőle…

A szabadság útjai (FEM3, 22.25) ismét fullba nyomja a romantikát. Leonardo Di Caprio már megint Kate Winsletet űzi, csak ezúttal Sam Mendes mozijában. Azért jár neki a Titanic 2. kissé pikírt, cinkelő jelzője, bár a Bergman light is megfelelhet e célra. (Bővebben)

A mai nap a következőképpen fog kinézni/nézett ki: konzervatív verzió – reggeltől lányoknak locsolóvárás, a nap előrehaladtával egyre részegebb rokon, ismerős és jó barát (értsd: boldog-boldogtalan) hímneműek kiszolgálása, közben hátértévézés, hímeknek lerészegedés, betegre zabálás, délután mindenkinek pihenés. Sportos verzió – a keményebbek ilyenkor is kirándulnak, a puhábbak wellness-fitness bütyökáztatás. Értelmiségi verzió – nem locsol, nem tévéz, csak olvas. Tömegverzió – néz, mindegy mit. Kihagytam valamit? Vacsoratájt aztán mindenki kezd már magához térni, és nézne valamit – de nem fog. Illetve, ha nincsenek boka feletti igényei, akkor lejárt szavatosságú, lejátszott középszer akad mindenhol, akárhová kapcsolhatunk.

Két filmet találtam mindössze, ám ezek is már csak  a nézhetetlen idősávban kerülnek adásba. Egy első világháborús, repülős kalandfilm a Flyboys – Égi lovagok (m1, 22.25). Ugyanaz, pepitában, mint az itt már tárgyalt Vörös báró. Hasonló hibák, túlzások és tévedések, talán egy valamivel jobb filmen. A csatajelenetek (pl. a képen) azonban mindenképpen látványosabbak, a főszerepben pedig egy vörös német helyett egy fekete, valamint néhány fehér, nagyon lazzza amerikai pilóta áll. Ül. Repül.

Terry Gilliam 12 majom című negatív utópiája (tv2, 23.15) pompás választás lehet a mai nap végére (irony alert!). A film annyira negatív, annyira lehangoló jövőképet fest fel, hogy csak kivételesen pozitív hangulatú nézőknek ajánlom megtekintését. Madeleine Stowe és Bruce Willis a múltban találkoznak, ahová a Willis alakította pacák utazott vissza kideríteni, honnan jön az a vírus, mely a jövőben el fogja pusztítani az emberiség 99%át. A jövőből jött ember a múlt számára felfoghatatlan tudásával, szokásaival persze őrültnek tűnik, így elmegyógyintézetbe zárják, ahol a Stowe nő a főpszichiáter. A filmben még Brad Pittnek is lesz jelenése, ami Golden Globe-ot és Oscar-jelölést ért neki… Kifejezetten agyas, komolyan vehető filozófiai felvetéseket pendít meg a film, azonban olyan keserű, kilátástalan végkövetkeztetésre jut, hogy megtekintése tényleg nem lesz bájkacaj.

+ Temesvári Bali koncertje az A38-ről, a Duna tévén, 23.05-től.

Nem sokat lacafacázik a Story4, hiszen alighogy véget ért a Downton Abbey első évada a múlt héten, ma (20.00-tól) már rögtön belecsap a másodikba. A kérdésem így már csak annyi -mivel én már korábban láttam ezt a sorozatot eredeti nyelven, és szinkronizálva már nem akartam az élményt összezagyválni- hogy vajon annyi eszük volt-e, hogy hozzábiggyesszék az elmaradhatatlan és kihagyhatatlan Christmas Special epizódot az évad végére? Mert ha nem, akkor bizony ezt elfaragták, méghozzá nagyon.

Zolnay Pál Fotográfia című filmje (Duna, 21.00) egy igen fontos és érdekes művészetelméleti paradoxont fogalmaz meg. A filmbeli fotós egy barátjával (Zala Márk és Iglódi István – a képen) a vidéket járja az igazság és a valóság megtalálása érdekében és régi, elfeledett foglakozásokat űző, idős mestereket, kemény munkában megőszült és megtört parasztokat fényképez, akik viszont mereven elutasítják a róluk készült szuggesztív, pontos és hiteles képeket, és helyettük inkább kiszínezett, idealizált, kiretusált, hamis portrékat látnának inkább.

Az Anna és a király (RTL Klub, 22.35), na ez viszont minden szempontból az ellentétes végletet képviseli, mint az előbbi film. Művi, színes, hamis, kiretusált, didaktikus és erőltetett, mégis hatásos, kényelmes és -horribile dictu- érdekes mozi. Egy angol tanítónő (Jodie Foster) a thai uralkodó (Chow Yun-fat) udvarába érkezik, és. A történet szórakoztatóan és borítékolható romantikával játszik el a két egymástól távol eső kultúra ütköztetésével. Pompás, egzotikus díszletek, ismeretlen rituálék, bár a sztori szerelmi szálának “kémiája” alig érzékelhető. Akik viszont ismerik Bangkokot, jól fognak szórakozni, de nem feltétlenül abban az értelemben, mint azt az alkotók szerették volna…

A Jane Austen regényeiből készült filmeket általában imádni szoktam, a Jane Austen magánélete című filmet (tv2, 23.45) azonban nem ő írta. Szerencsére azt a varázsos (valójában iszonyú kegyetlen) kort, azt a miliőt azért pompásan megidézi ez a tulajdonképpen aranyos, bűbájos film, csak éppen a híres írónő személyiségéről nem tudunk meg belőle sokkal többet, mit amúgy már műveiből sejthettünk, holott, a cím ennél többel kecsegtet. Viszont újra találkozhatunk Maggie Smith-el, aki a Downton Abbey-ben az öreg grófnét játssza (itt sem adja alább rangban), Jane Austen szerepében pedig Anne Hathawayt láthatjuk.

A húsvéti tévéműsorra vonatkozó tegnapi prognózisom ma aztán telibe talált, bár a jelzett Koltay Gábor-hollywoodi megagiccs dózis még a vártnál is brutálisabb erővel vágja arcon azon szerencsétleneket, akik az MTVA műsorait nézik. Ma a Twist Olivér (m1, 22.00) lehet egyedül kakukktojás ebben az értéket vesztett katyvaszban, ugyanis Dickens kurzusoktól független klasszikus, Roman Polanski pedig még mindig képes meglepetésekre. Most is, ugyanis meglepetésre egy szép, igényes, veretesen klasszikus feldolgozást tett le az asztalra (ill. fel a vászonra/bele a képernyőbe). Érdemes megnézni, ha valami effélére vágyunk ma este.

A Jégkorszak (RTL Klub, 19.30) egy tényleg vicces, bájos és szórakoztató 3D-animációs mesefilm lesz (kép!), sokszor láttuk már, persze. (Bővebben)

Ótvar nagyot bukott a ma esti Trisztán és Izolda (Viasat3, 20.55) a mozikban, azonban valószínűleg azért, mert mindenki az akkoriban megjelenő, némileg hasonló külcsínű Gyűrűk urához hasonlította. Hasonlóan misztikus téma, az ismert ógermán monda tisztességes feldolgozása, csak kisebb porfellegekkel, köddel és csinnadrattával, mint a Frodós filmben. Korrekt romantikus kalandfilm, ennyi, se több, se kevesebb… (Bővebben)

A panamai szabó (AXN, 21.00) a klasszikus kémregények nagy mesterének, John Le Carrénak egyik filmadaptációja John Boormantól, Pierce Brosnannal, Geoffrey Rushal és Jamie Lee Curtisszel a főbb szerepekben. Karibi fíling, lazaság és könnyű koktélok, valamint némi humor egy könnyed, szórakoztató kémkrimiben.

Érdekes film lehet a széleskörű nemzetközi koprodukcióban készült Ó, Jeruzsálem (ATV, 21.15) című filmdráma, mely két amerikai barát, egy zsidó és egy arab útját kíséri végig New York utcáitól a mindkettőjük számára szent városig. A film Izrael 1948-as megalakulását követő időkben játszódik. A filmet nem láttam még.

Mivel Nagypéntek van ma, ezért a kormánycsatornák műsorát akár látatlanban ugorhatjuk, hiszen nem kell két általánosnál több ahhoz, hogy tudjuk, a mai este azon a négy csatornán nem fog túlterjedni Jézus a kereszten különböző alsó perspektívából ábrázolt megjelenési formáinál. De hát ez egy ilyen nap. Nyilván lesz valami Koltay Gábor, pápa is (mintha nem is létezne más vallás, csakis a római katolikus), lesz Wass Albert vagy valamelyik más kurzusíró, valamint rengeteg könny, s még annál is több ború. Esetleg valami giccses hollywoodi képeskönyv. (Pasolinit, Scorsese-t és egyéb gondolkodó olaszokat ma ne is keressük.) Apátiánkat csak fokozza az, hogy már ma este feltűnik az első Kellemes húsvéti ünnepeket! (Film Mánia, 19.10), a kis Marceau-val és a nagy Belmondóval, melyből még nyilván lesz jónéhány az elkövetkezendő néhány napban…

Amúgy is kemény este lesz a mai. Ingmar Bergman kíméletlenül alapos és mélyre szántó Personájában (Cinemax, 20.00) két nő (lásd a képen), egy bekattant színésznő (Liv Ullmann) és ápolója (Bibi Andersson) bonyolult lelki kapcsolatába bonyolódhatunk bele – csak tudjunk aztán kijönni belőle…

A ma este üde színfoltja A Feláldozhatók (film+, 20.30), ami nettó marhaság, de néha kell lazítani is. Sylvester Stallone projektjének lényege az, hogy a fellelhető és leszerződtethető hajdani akciósztárok (Lundgren, Willis, Schwarzenegger, Jet Li, Statham, stb.) egy filmben, afféle műfaj-összegző jutalomjátékban szerepeljenek. A filmet, bár messze nem vagyok a műfaj rajongója, kifejezetten bírtam.

Búvárkalandok kedvelőinek, illetve azoknak, akik nyári nyaralásukon irigykedve nézték a tengeri búvárkodásra induló “kiváltságosokat”, kiváló választás lehet ma estére a Nyílt tengeren című film (Viasat6, 22.00), mintegy kárpótlás- és kárörvendésképpen. Bővebben itt.

Az előbbi film búvárpárosánál semmivel sem kellemesebb helyzetbe kerül az Éberség (FEM3, 22.05) című thriller dúsgazdag főszereplője (Hayden Christensen). Szívműtétje közben ugyanis egy ritka rendellenességben lesz része, ugyanis tudata tiszta marad, miközben látszólag alszik. Mindent hall, mindent érzékel, még azt is, hogy közben éppen az ő meggyilkolását tervezgetik… Joby Harold viszonylag ismeretlen filmjében alaposan kihasználja az igen cinkes szituációban rejlő “lehetőségeket”, érdemes megnézni – ha éppen úgy adódik.

A mai este két ajánlata körül az egyik az egyetemes és a magyar filmművészet egyik legkülönlegesebb alkotása, Huszárik Zoltán Csontváry-filmje (Duna, 21.15). Ennél adekvátabb művészportrét nem tudok elképzelni, hiszen amellett, hogy megidézi a zseniális magyar festő alakját, szinte beleolvad festményeibe (lásd a képen), filozofikus filmesszé is a mű és a művész bonyolult viszonyáról, az alkotás krisztusi szenvedéséről. Kíváncsi vagyok azonban, hogyan sikerült a film felújítása (feltéve, ha az kerül adásba…) és hogy “működik-e” egyáltalán a film a tévé képernyőjén.

A mai másik ajánlat a Sophie választása (Story4, 22.00), ami akkoriban Meryl Streep-nek meghozta első Oscar-díját. A film alapjául szolgáló William Styron-regény óriási siker volt annak idején, melyből Alan J. Pakula igazi szép, nagyszabású hollywoodi drámát rendezett 1982-ben.

A sors kegyelméből a ma esti Kétfejű cápa (Universal Channel, 21.20) megmenekült a közröhej szégyenétől, ugyanis amit elmesél, az valójában a színtiszta valóság. Muhahaha.

Komolyra fordítva a távirányítót, van ma estére például egy nagyon várt, szerintem kevésbé sikerült, mások szerint pedig igen is kiváló kémfilm, a Suszter, szabó, baka, kém (HBO, 21.00). A műfaj alapvető szakértőjének, John Le Carrénak regényének feldolgozása ez a film, és ebből talán látszik is, hogy egy realisztikus (és nem “James Bondikus“) kémtörténet vár a vállalkozókra, sok jó színésszel (Gary Oldman, Colin Firth, Tom Hardy, John Hurt és még sokan mások). (Bővebben)

Sokan úgy hiszik, ez az Othello (Duna, 21.15) Kenneth Branagh Shakespeare-adaptációja, holott ő csupán Jagót játssza benne (kiválóan). A filmet valójában az ezenkívül nem igazán említésre méltó életpályát futó Oliver Parker rendezte, a címszerepet pedig Laurence Fishburne alakítja (szintén kiválóan). Ez az adaptáció elég jó, tisztességes munka, bár semmi különöset nem tesz hozzá a megféltékenyített mór tragédiájához…

A meglehetősen jellegtelen című, ám egészen jó Kísérleti gyilkosságot (Viasat3, 21.25) a jobb sorsra érdemes Barbet Schroeder rendezte.  Annak ellenére, hogy a jobbára vicces-bumfordi vígjátékokból és romantikus filmekből megismert Sandra Bullock játssza benne a nyomozót, ez egy kevéssé nevetséges mozi, ám kifejezetten izgalmas krimi lesz, remek mellékkarakterekkel, melyben természetesen senki sem az, akinek kezdetben látszik (még Ryan Gosling sem).

Tom Hardy már feltűnt az elébb a Suszter, szabó stb.-ben, de amit késő este a Bronson (Pro4, 22.45) címszerepében (lásd a képen) alakít, azért minimum le a kalappal! Maga a film messze nem hibátlan, tekintve, hogy a címbeli faszi még mindig él – így a portré nélkülözi a drámai ív megnyugtató lezárását, azonban Hardy remeklése a világ legszórakoztatóbb pszichopatájának megformálásában kihagyhatatlan élmény. (Bővebben)

Sehol semmi, legalábbis én nem találtam ma estére semmi említésre méltó filmet. Kivéve a Cinemax előfizetős csatornáit, melyeken viszont eléggé sötét hangulatú, ám remek filmekkel készülhetünk a minden bizonnyal sötét jövőre.

Minden ízében pillanatában européer, egyben igen elegáns magyar film Fliegauf Benedek (ma már Bence) Méh (Cinemax, 20.10) című filozofikus, utópikus scifije, olyan nemzetközi sztárokkal, mint Eva Green (a képen) vagy Matt Smith. “Zen-buddhista példázatsor, vagy formalista blöff” – ahogy a rendező jellemzi a filmjét, igen bölcs öniróniával. (Bővebben)

E film azonban még a virágos, harmatillatú jövőt villantja fel számunkra, legalábbis ahhoz képest, mint amivel a Fekete tükör című angol minisorozat első évada kecsegtet. Három, egymástól független történetet feldolgozó epizód a közeli jövőbe, sőt akár a konkrét mai valóságba kalauzolja el a nézőt, hogy kíméletlenül (és ezt most szó szerint tessék érteni!) belenyomja az arcát. A kezdési időpontok: Himnusz (Cinemax2, 20.00), Az egyetlen kiút (Cinemax2, 20.45) és Az emlékchip (Cinemax2, 21.50). Ezek közül különösen az első, Himnusz címűt ajánlanám, mely akár ránk, a mi közéletünkre, politikai hétköznapjainkra is vonatkoztatható, igen súlyos végkövetkeztetésekkel is járhat, ha picit elvonatkoztatunk az epizód tulajdonképpeni történéseitől (de akár úgy is, ahogy van). Többet pedig itt, bővebben.

Csöndes hétfő este ellenére a FEM3 nevű hölgycsatorna igen kemény műsort tol, mintha valakinek elgurult volna ott a gyógyszere. A ma esti két film ugyanis több Oscar-díjat gyűjtött, mint egy szokásos hónap kínálata összesen, persze, az is igaz, hogy e mai filmek rengetegszer futottak már a tévé képernyőjén, így az is látta őket, aki nem akarta. Enivéj. Az Egy csodálatos elme Ron Howard filmje (FEM3, 20.00), ráadásul a szintén Oscar-szivacsként funkcionáló Gladiátor főszereplőjével a “címszerepben”. Russell Crowe egy matematikai zsenit alakít benne, aki skizofréniában szenved. Amúgy, tényleg jó film. Nem vagyok egy orbitális Julia Roberts-rajongó, azonban az Erin Brokovichban (FEM3, 22.35) tényleg jót játszik a nyanya (lásd a képen). És igaza is van. Nem véletlenül kapott ezért az alakításért Oscart, bár, mondjuk ehhez azért kellett egy olyan rendező is, mint Steven Soderbergh. Én kifejezetten szeretem ezt a filmet, amely a megszokottaktól eltérően baromira nem romkom.

Aztán, a mezzon 20.30-tól folytatódik Daniel Barenboim Beethoven-szeánsza, olyan híres zongoraszonátákkal, mint pl. az Appassionata. A mai műsor: a 17. ‘Vihar’, a 23. ‘Appassionata’, a 24., a 26., a 8. ‘Patetikus’, a 13., a 21. ‘Waldstein’, és végül a 27.

A következő ajánlat elsősorban azon “nem éppen kormánypárti” olvasóinknak szól, akik érthető okokból, nyilvánosan nem hajlandók kezükbe venni a mai kurzus által preferált, erősen jobboldali, sőt, antiszemita kiszólásairól is hírhedt Tormay Cécile műveit, arról nem szólva, hogy színházban aztán végképp! Nos, ma dicső királyunk Duna tévéje jóvoltából Szészilke A régi ház című (Duna, 21.00), ’45 után nálunk betiltott művét nézhetik meg a kecskeméti színházból az otthon jótékony magányában, így kerülve el okosan a kínosan megbotránkozó, vagy éppen legalább ennyire kínos meglepődve rokonszenvező pillantások özönét, viszont abszolválva mintegy a kor megértéséhez szükséges minimális ismeretanyagot.

Igen kemény film az ír Neil Jordan A másik én (Viasat3, 21.25) című thrillerje, melyben Jodie Foster egy olyan nőt alakít, akit egy éjszaka megtámadtak a nyílt utcán, miközben vőlegényével sétált hazafelé. A férfi meghalt a támadásban, a nő is súlyosan megsérült, azonban amikor felgyógyult, előbújt a szelíd nő másik énje is. Izgalmas bosszúfilm, mely azért nem ódzkodik némi egészséges moralizálástól sem. A minőségét garantálja az alkotók figyelemreméltó szakmai előélete.

Még keményebb alternatíva a Crank (Cool, 21.30), amely látszólag egy agyatlan akciófilm, valójában viszont a műfaj egyik majdnem tökéletes csúcsa. (Bővebben)