Nem lesz feltétlenül rossz választás a Szükségállapot (Moziverzum, 21.00) ma estére, annak minden bugyuta fordulata, hiteltelen, sőt, egyenesen ciki karakterei ellenére sem: Bruce Willis egyenesen Arany Málnát érdemelne ezért az alakításért, de az amúgy ritkán hibázó Annette Bening is legfeljebb csak Sharon Stone-klónként pislákol – miközben azért Denzel Washington ezúttal sem képes rossz lenni. Arab terroristák támadják meg New Yorkot… Lidérces, szinte váteszi látomás 1998-ból (!), főleg így sok évvel 9/11 után, a mai, terrorizmustól rettegő korban…
Ehhez képest a Gyilkos vágyak (Filmcafe, 21.00) rendkívül gyenge eresztés, még akkor is, ha Brian de Palma rendezte és két erős amazon, Noomi Rapace és Rachel McAdams játssza benne a két főszerepet. Két marketinges közötti rivalizálás durvul el a történetben… (Bővebben)
Clint Eastwood 6 Oscar-jelölést kapott 2014-ben az Amerikai mesterlövész (Film+, 21.00) című háborús életrajzi drámáért. Amerikában, saját műfajában jegyeladási rekordokat döntögetett ez a mozi. A kritikát azonban alaposan megosztotta, miközben a közönség gondolkodó része is megütközött a film néhány jelenetén, illetve főleg azok etikai vonatkozásain (a másik fél nyilván diadalittasan bokszolt a levegőbe: America is great again!). A film által elmesélt történet valód: Chris Kyle könyvben írta meg, hogyan vált egy egyszerű texasi parasztgyerekből Legendaként (az ellenfeleknél pedig el Shaitanként, “az Ördögként”) ismert háborús mítosszá, akinek számlájára 150 “gaz muszlim” áldozatot ír a Pentagon. (Bővebben)
Moliére örökbecsű, tehát ma is metszően éles komédiáját, A nők iskoláját (m3, 21.10) a legendás Fehér György rendezte tévéfilmbe 1984-ben, főbb szerepekben Kállai Ferenccel, Pásztor Erzsivel, Major Tamással, Csonka Ibolyával, Hegedűs D. Gézával és másokkal.
Ritkán találkozhatunk új-zélandi filmmel itt a világ -onnan nézve- túlsó felén, főleg olyannal, mely szociografikus szemlélettel vizsgálódik az ország nem a képeslapokon mutogatott alfelén. Turistacsábító képpel kezdődik az Egykoron harcosok voltak (m5, 22.00): csodálatos, érintetlen, idilli völgyet látunk, havas hegycsúccsal, olyat, mint ahol Peter Jackson forgatta a Gyűrűk urát, aztán nyit a kép, és látjuk, mindez csupán egy óriásreklám a hatsávos autópálya mentén, mely közvetlenül a jobbára maori származású őslakosok által lakott gettó mellett húzódik. Az itt lakók helyzete éppen ugyanolyan, mint bárhol a világon a társadalom perifériáján élő rossz sorsúaknak, feketéknek, fehéreknek, sárgáknak és vörösöknek. Nincs munka, dúl az erőszak, aki nem drogos, az alkoholista. Kiút sehol, az alagút vége sötét, mint az ördög segge lyuka. Itt él a hajdani maori nemesi felmenőkkel rendelkező Beth, a nagy természetű, de rabszolgasorsból épp csak kikászálódó Jake-kel, valamint négy gyermekükkel. Jake, mint a család egyetlen keresője, épp most veszti el munkáját, a legnagyobb fiú beáll egy bandába (lásd a képen), a kisebb fiú bíróság előtt áll, holmi autólopás miatt, a nagyobbik lányt egy részeg estén megerőszakolja apja egyik haverja. Innen aztán minden csak durvább lesz… Kőkemény, hiteles mozi ez, a később komoly hollywoodi karriert futó Lee Tamahori 1994-es rendezői debütálása. (Bővebben)