Mit nézzünk ma a tévében?

Vasárnap, március 5.

Lesz minden IS. Ha netán valami kifejezett forróságra vágynánk ma este, akkor egy kellemes opció lehet az egzotikus helyszínen játszódó Szahara (Prime, 18.20). Annak idején, 1995-ben, egy átlagos második világháborús kalandfilmnek szánták alkotói ezt a mozit, s arról nyilván nem is tehetnek, hogy sok magyarnak már első jelenetek után Rejtő Jenő jellegzetes sivatagi, idegenlégiós történetei jut róla eszébe: Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz, a Három testőr Afrikában, ilyenek… E filmben egy tökös őrmester vezetésével maroknyi katona menekül a sivatagban a közelgő német hadsereg elől: egy amerikai őrmester (James Belushi), egy angol katonaorvos, egy ausztrál, egy francia és egy szudáni katona… (vö: Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta…) Nincs vizük, stb., stb. Menni vagy meghalni.

 

 

 

 

Ben Thomas (azaz Will Smith) ezúttal azt találta ki magának, hogy saját beteg lelkét hét, számára teljesen idegen ember életének pozitív irányba terelésével fogja meggyógyítani. Szerencsés szerencsétlenségére, beleszeret az egyikbe a hét kiválasztott közül. A Hét élet (AMC, 19.40) egy izgalmas, (NAGYON!) érzelmes, ám mégis provokatív hangú romantikus dráma a szokásos nagy kérdésekről, életről, halálról, szerelemről és barátságról. (Bővebben)

Picit később a L’ecsó (RTL Klub, 18.50) című animációs film nagyjából ugyanannyit mond el a kulinária és gasztronómia lényegéről, mint amennyit Fördős Zé vagy az éppen beosztott, ninjagurunak öltözött sztárséf adott elő nemrégiben a hihhettettlen fődíjért ujjukat szeletelő, rebbenő szemű szerencsétleneknek, az illető tévé-főzőshowban. Ha nem többet.

A Hazudós Jakab (Film Mánia, 20.00) a magyar származású Peter Kassovitz rendezése és Robin Williams játssza benne a cím- és főszerepet. E filmdráma egy lengyelországi gettóban játszódik a második világháború idején, és nagyjából ugyanazt az üzenetet hordozza, mint a Jó reggelt, Vietnam! Jakab, a mindentől elzárt gettóban élők szenvedéseit apró, de jó szándékú füllentésekkel enyhíti és nem is tudja, ezzel mennyit segít a szenvedések elviselésében. A megható, mélyen humánus film rengeteg magyar szereplővel (pl. Igó Éva, Darvas Iván, Bálint István) és magyar operatőrrel (Ragályi Elemér) készült 1999-ben, amerikai, francia és magyar koprodukcióban.

A cseppfolyós romantikára szomjazóknak viszont nincs menekvés, mert a P.S. I Love You (TV2, 20.35) mindent elpusztító csapást mér a felhalmozott papírzsepi-raktáraikra: Holly (Hillary Swank) halott férjével (Gerald Butler) levelezik. Szívszaggató, padlógázzal rovázós romantikus komédia lesz ez. Holnap reggel raktárakat feltölteni!

Ugyanekkor A felolvasó (Filmcafe, 21.00) egy jóval komolyabb, de szintén remek darab. Sokszor láthattuk már, olvashattuk is; remélem más is, viszont érdemes lehet repetázni is belőle. Kate Winslet például nem véletlenül kapta meg az itt nyújtott alakítására az Oscart, a BAFTÁt, az Európa Filmakadémia-díjat, valamint a Golden Globe legjobb női mellékszereplőért járó fityfenéjét. (Bővebben)

Harrison Ford ezalatt egy zsírgazdag számítógépes palit játszik a Tűzfal (Viasat3, 21.00) című thrillerben, ám remélem, nem nyúl számítógéphez, mert azt nem fogom elhinni neki… Mindenesetre, igen sok pénzt szakíthatott a hightech bizniszből, annyit, hogy csúnya embereknek megéri foglyul ejteni családját, és váltságdíjként van handrid million dollárt kérni. Na most, apu, vagyis Ford nem hagyja annyiban…

A filmekben minden szebb. Például Michael Douglas az elnök az Aaron Sorkin (Az elnök emberei-sorozat) tollából született Szerelem a Fehér Házban (Prime, 21.00) című romantikus komédiában, amibe értelemszerűen bármikor újra belefeledkezhetünk. Annette Bening a First Lady (Martin Sheen itt még csak samesz).

A nyughatatlan (FOX, 21.00), a legendás, illetve legendásan zűrös életet élt Johnny Cash nevű countryénekes kíméletlenül őszinte önéletrajzának filmadaptációja, James Mangold rendezésében, Joaquin Phoenix és Reese Whiterspoon remeklésében – az utóbbi Oscart kapott érte, de az előbbi is megérdemelte volna. Érdekesség, hogy a filmben elhangzó dalokat a színészek játsszák és éneklik, playback  nélkül. Volt már alkalmunk látni ezt a remek filmet jó néhányszor (legutóbb szerdán), de simán meg lehet nézni bármikor (ezt is).

Az a Srác a biciklivel (m2, 21.05) viszont egyáltalán nem rossz gyerek. Csak éppen szar neki az élet: anyjáról nem tud semmit, ám apja is elhagyta, ezért nevelőintézetben él. Az élet őt igen korán érő kihívásaira adott ösztönös válaszait nem szabad bármiféle rosszaságként felfogni, hiszen e filmből is nyilvánvaló, pusztán csak túlélni akar, egyetlen igazi “barátjával”, a biciklijével együtt. Éppen olyan játszani, hülyéskedni akaró, szeretetre vágyó kisfiú ő, mint minden más kortársa. A belga Dardenne-testvérek (Jean-Pierre és Luc), mint az európai film egyes számú szociális lelkiismeretei, az ő tanulságos sorsát tárják a nézők elé eme soron következő tanmeséjükben. (Bővebben)

Brooklyn mélyén (AMC, 22.00) című krimi-dráma egy zsaru-film, mely akár Antoine Fuqua A kiképzés című, igen remek kis mozijának második részeként is felfogható. Három párhuzamosan futó zsarusors, mely a végső véres fináléban ér össze. Kiábrándult, naturalista pillanatkép a mai New York bűnüldözéséről, szociografikus hitelességgel megrajzolva. Nincsenek hősök, csak áldozatok, akik akkor szerencsések, ha egy órával tovább élnek, mint a másik. A vakmerő Ethan Hawke és a laza Don Cheadle mellett különösen remek a tisztesen megőszült Richard Gere a nyugdíj előtt álló, gyávácska zsaru szerepében.

Talán egyfajta hatalommegszerzési- és megtartási kurzus részeként, talán egyfajta beavatásként a nemzeti együttműködés valódi természetébe, de mindenesetre újranézhetjük (azt is), hogyan hal bele szegény Vito bácsi (Marlon Brando) a háztáji paradicsomtermesztés gyönyöreibe A Keresztapa (Duna, 22.05) című, meglehetősen nagy hatású filmben. Úgy legyen!

A legendás brit Monthy Python Cirkusz amerikai rajzfilmes idegenlégiósaként világhírűvé vált Terry Gilliam az abszurd angol humor nagyágyúinak besülése után készített néhány fanyar, sötét utópiát, illetve ezek ellenpontjaként pár ragadós édességet, hogy aztán belevágjon kedvenc olvasmányainak filmre adaptálásába. Hunter S. Thompson gonzo-regényéből készült kierkegaardi egotripje minden idők egyik legjobb drogfilmje lett, az ezután következő Tideland (m5, 22.40, ismétlés holnap, m5, 22.20) – legalábbis drogügyben – még erre is rátesz. Dr. Gonzóék pszichotikus ámokfutása ártatlan gyerekjáték a bájos Jeliza-Rose (a képen) mindennapjaihoz képest. (Bővebben)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Háááát… Ctrlc-t nem használtam ugyan, de ahogy elolvastam a cikk szövegét, a szudáni lövész, a dragonyos rögtön szemet szúrt, és hiányoltam a “géppuskás” beosztású kollégát.

    A pontosság kedvéért persze megnéztem az eredeti szöveget a polcról.

    És köszönöm a cikkszöveg javítását!

    Béla

  2. Ja, ctrl+c, ctrl+v-vel könnyű. Fejből már nehezebb, ha 30 éve olvastam… De jogos, abszolút jogos.

  3. hajdub says:

    “Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás, és egy orosz hússaláta.” (Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában)

    Kéretik pontosan idézni Rejtőt, nem olyan nehéz. Különben is: Dragonyos? A légióban? Hogy került a cikk szövegébe szudáni lövész? Klasszikust így idézni…. Brrr

  4. Tibor Nagy says:

    A szahara című film, nem az 1995-s változat. .
    Alaposabban utána kellene írni a blog írójának.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!