Sajnos még én sem láttam a Miss Sloane (HBO, 20.00) című politikai thriller/drámát, mely a hivatalos politikai csatatér informális hadszínterein, a nyílt ütközetek hátterében harcukat vívó lobbisták körébe avatja be a nézőt. A téma a fegyverbiznisz. A hírek szerint kitűnő, fordulatos és izgalmas filmet John Madden rendezte 2016-ban és Jessica Chastain pedig egyenesen remekel a címszerepben. Hmmm…
Ezzel szemben Az ördög maga (Filmcafe, 20.00) Brad Pitt, ezúttal egy veszélyes IRA terroristát alakítva. Magát csendes, szerény és igyekvő ír vendégmunkásnak kiadva húzza meg magát a kissé tutyimutyi New York-i zsaru (Harrison Ford) családjánál, aki sokáig nem fog gyanút… Ez biztosan jó kis film – láttam.
A Valentin nap (RTL II, 20.00) című, összegző jellegű dolgozatban ezalatt alaposan felboncolódik a címszereplő pro és kontra, Hollywood éppen ráérő színe-java szeme láttára, illetve aktív részvételével. Litty-lötty.
Az amerikai történelem egyik legszégyenletesebb eseményét, az észak-amerikai indiánok “Mohácsát” mutatja be Yves Simoneau 2007-es Wounded Knee-nél temessétek el szívem (Cinemax, 21.00) című mozgó-képes-könyve. (Bővebben)
A Szökés az Alcatrazból (m3, 21.00) egy szökés története a híres San Francisco-i szigetbörtönből. Rendezője, Don Siegel mestere a hollywoodi típusú zsánereknek, Clint Eastwood nevű főszereplője szintén – így a film egészen biztosan feszült és izgalmakkal teli két órát biztosít bárki számára.
Meryl Streepet nézhetjük Stephen Daldry 2002-es Az órák (Duna, 21.00) című filmjében, mely “Michael Cunningham azonos című Purlitzer-, és PEN/Faulkner-díjas regényéből készült, amit viszont Virginia Woolf 1925-ös műve, a Mrs. Dalloway inspirált. Három korszak, három történet és három női sors olvad össze egyetlen történetté Az Órák időfolyamában. Úgy kapcsolódnak össze, mint a láncszemek, anélkül, hogy tudnák, ugyanaz a nagyszerű irodalmi alkotás változtatja meg visszavonhatatlanul az életüket. Virginia Woolf (Nicole Kidman – e filmben nyújtott alakításáért Oscart kapott) a húszas évek londoni külvárosában az elmebajjal küzd, és közben első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt írja. Laura Brown (Julianne Moore – ő is kapott jelölést) Los Angeles-i feleség és anya több mint két évtizeddel később, a második világháború végén olvassa a regényt, és hatására elsöprő erejű változást forgat a fejében. A mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan (őt adja Meryl), aki Mrs. Dalloway modern alteregója, s aki szerelmes Richardba (Ed Harris), az AIDS-ben haldokló, briliáns költő-barátjába.”
Robert Pattinson lehet, hogy egy unalmas pasas, de valamiért a csajok, legalábbis, bizonyos csajok, odáig vannak érte. A Bel Ami – A szépfiú (m2, 21.10) című film címszerepére viszont egyértelműen telitalálat, kifejezetten jól áll neki ez a szerep, jól mozog Guy de Maupassant történetében – és még Pesten sem vész el… (Bővebben)
A legendás videoklipjeiről és fantáziadús mesefilmjeiről elhíresült Michael Gondry Tajtékos napok-adaptációja (m5, 21.10) kifejezetten jól sikerült, hiszen sikerrel idézi fel (és meg) Boris Vian sorait. Az persze, tiszta sor, hogy ha valaki, akkor ma talán Gondry (és esetleg Wes Anderson, bár az ő világa azért más…) az, aki adekvát módon képes hozzányúlni egy olyan, szürreális képekben, vad képzettársításokban, a jazz lüktető ritmusában és ezzel együtt, megkapó romantikában úszó (a képen Audrey Tautou és Romain Duris), valódi irodalmi szöveghez, mint amilyen Viané. (Bővebben)
Sz-sz-szóval, Ak-k-király b-b-b-beszéde (RTL II, 22.25) című 2010-ben készült film egy virtigli Oscar-szivacs, rengetegszer láttuk már. Colin Firth azonban tényleg remek a filmben, megérdemelte a szobrot; ugyanolyan jó Geoffrey Rush is, vagy például Timothy Spall, Churchill röpke, de jelentős szerepében. Amúgy film maga is elég nehezen kikezdhető, olyan, mint egy kerekded, sima gömb. Nincs rajta fogás, de simán el lehet talán ma is gurítani. (Bővebben)
Robert De Niro első rendezése volt 1993-ban a Bronxi mese (SuperTV2, 22.55), melyben azért az egyik kulcsszerepet, biztonság kedvéért, magára osztotta. A történet egy tipikus olasz bevándorló-történetet mesél el, melyben a tisztességes, buszsofőrként robotoló apa (De Niro) mindent megtesz azért, hogy a fiából is tisztességes ember legyen – még a maffiával is harcra kel… Remek, epikus film, közvetlenül a legnagyobb olasz maffiatablók (Keresztapa-trilógia, Volt egyszer egy Amerika, Nagymenők) után a sorban.
Később jön újra a Casino (Duna, 23.00) című igen remek mozi is, melyben arról lesz szó, hogyan működtet a maffia egy kaszinóvárost (és ne legyenek kétségeink, minden mást, akár országokat is), ami úgy tejel legálisan milliárdokat, hogy közben tisztára is mos egyéb, közel sem legális eredetű, további milliárdokat. Martin Scorsese közel háromórás (leginkább a szintén igen aktuális Keresztapa-trilógiához mérhető) filmeposzában Las Vegas hétköznapjaiba tekinthetünk bele, olyan remek színészek által, mint Joe Pesci és (itt is) Robert De Niro, valamint Sharon Stone.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: