Mit nézzünk ma a tévében?

Könnyen lehet, hogy Michael Edwards élete még annál is regényesebb, kalandosabb, abszurdabb és szívhez szólóbb volt, mint amit végül Dexter Fletcher rendezett meg életrajzi filmként. Az Eddie, a sas (HBO, 20.00) persze, pont olyan abszurd, de egyben szívhez szóló, bombasztikus és katartikus (lásd a képen), mint minden nagy sportdráma a filmtörténetben; és pont olyan egyszerű, de rettentően hatásos drámai, dramaturgiai módszerekkel operál, mint amik rajongójává teszik emberek tömegeit egy-egy nagy formátumú sportoló, sportesemény, egy rekord felállítása vagy egy verseny megnyerése iránt. És pont ezért hat ugyanúgy. (Bővebben)

Az általam ismeretlen Vékony jég (Galaxy, 21.00) sztorija annyira hogyismondjamcsakmilyenizé, hogy kifejezetten el kezdett érdekelni: “Mickey Prohaska (Greg Kinnear), a kispályás biztosítási ügynök a nagy fogásról álmodozik, amely végre megadná neki a kezdőlökést ahhoz, hogy háta mögött hagyja a fagyos Wisconsint. Azonban Mickey ravasz terve egyik pillanatról a másikra dől dugába, mikor egy lobbanékony lakatos (Billy Crudup) kiveszi a kezéből az irányítást, és ezzel a tét is sokkal magasabb lesz, mint valaha is gondolta volna.” Ott van azonban még valahol Alan Arkin is, tehát – a színészek jók. Ennyi biztos.

A Kilenc (Filmcafe, 21.00) című nagyigényű musical állítólag a 2009-es év legnagyobb bukása volt a mozikban. Viszont, ha ez így van, akkor is muszáj megemlíteni, mivel itten akkora elefántok szülték ezt az állítólagosan ványadtan cincogó kisegeret, mint ide Hollywood: rendezte Rob Marshall, aki a Chicagoval már bizonyította, hogy ért ehhez a nehéz műfajhoz. Írták sokan, Anthony Minghellától Federico Felliniig, játssza Daniel Day-Lewis, aki itt egy világhírű, ám alkotói válságából adódóan depressziós filmrendező, meg egy csomó nő, Sophia Lorentől (!) Nicole Kidmanen és Marion Cotillardon át Penélope Cruzig, akik mint megvesznek érte. A film Fellini klasszikus Nyolc és féljének egyfajta variációja, azonban bár matematikailag több, művészi értelemben sokkal kevesebb annál – mondják a kritikusok (akik nem feltétlenül tévedhetetlenek ugyebár). Szerintem jó ötlet volt, hogy megmjuzikelesítették Fellini klasszikusát, hiszen egy bármilyen remake-re érvényes is lett volna mindaz, amit a kritikusok összehordtak – így viszont szerintem ezzel nem volt különösebb baj. Jók a zenék, jól énekelnek és táncolnak a híres szereplők (a profi tánckar mellett), főleg, hogy ilyet nem láttunk még sokuktól, látványos a film, amit én jobban is társítanék a Mindhalálig zenéhez, mint a Nyolc és félhez. A cím viszont legyen inkább szerényen Nyolc.

Az Oscar (RTL+, 21.00) akár Coppola méltán híres Keresztapájának is lehetne a paródiája (nem az amúgy), az ezúttal izomból komédiázó Sylvester Stallonéval, Ornella Mutival és még egy csomó híres színésszel… Ha képben vagyunk a maffiafilmek kliséiben, jellemző fordulataiban, az ismert sztereotípiákban, akkor akár még jól is szórakozhatunk ezen a helyenként igen vaskos bohózaton.

Violet és Daisy (AXN, 21.00) két ibolyaszín-szemű, cserfes és bájos tinilány (Saoirse Ronan és Alexis Bledel), akik ugróiskolázva, nyalókát szopogatva, lépten-nyomon tapsjátékot játszva lődözik halomra a megbízásban foglalt személyeket, hiszen bérgyilkosok. A túlsúlyos amerikai gimnazistalányok nehéz életét feldolgozó Precious – A boldogság ára című dráma forgatókönyvéért Oscar-díjat nyert Geoffrey Fletcher első rendezésénél is maradt ennél a korosztálynál, a műfaj azonban merőben más. A Violet és Daisy ugyanis mintha Quentin Tarantino műhelyéből került volna elő, hiszen egy frivol, őrült, de mégis érzelmes, olykor kissé fegyver- máskor éppen lábfetisizmusban is lubickoló thriller-komédia. Sajnos, az Oscarral bemutatkozó forgatókönyvíró rendező ezúttal alaposan melléfogott, hiszen főleg a sztorin csúszik meg a film, nem pedig a kissé mesterkélt karaktereken. (Bővebben)

A Végzetes vonzerő (m2, 21.05) próbálja elcsábítani Michael Douglast, aki itt egy menő ügyvéd. Míg hites felesége (Anne Archer) távol van, a kangörcsös ügyvéd a szexis Glenn Close-zal csalja őt, mintegy röpke szexként. Szerencsétlenségére azonban az affér túl jól sikerült, és az alkalmi áldozat nem hajlandó lelépni, sőt. Klasszikus darab a kilencvenes évek elején hódító erotikus thriller műfajából.

Picit később jön a Későnérők (Film+2, 21.10) című romantikus komédia, melyben a Keira Knightley által alakított huszonéves, túlképzett, ám alul-foglalkoztatott hölgy bepánikol egy házassági ajánlat hallatán és világgá szalad. Egy furcsa családban köt ki, ahol egy életrevaló tinédzser (Chloe Grace Moretz), valamint életunt apukája (Sam Rockwell) tanítja meg az életet élni és élvezni.

Az m5 folytatja az új-zélandi sorozatot, ezúttal ismét egy női energiákat mozgósító darabbal: az általam, de azt hiszem, a nagyközönség túlnyomó része számára is ismeretlen, de ’92-’93-ban néhány szép díjjal, jelöléssel azért elismert Összetörve (m5, 21.20) egy fatális baleset következményeit boncolgatja – úgy saccolom, valami hasonló történet lesz ez, mint Stephen King híres-hírhedt Tortúrája, csak éppen több szálon, több szereplővel. Vagy nem. Két irodalomkritikus nő utazik a világ végén élő íróhoz egy interjúra, de balesetet szenvednek. Az egyik kórházba, majd tolószékbe kerül, a másik viszont megkeresi az írót, de nem azért, hogy megcsinálja az interjút… (Holnap későn, 23.30-tól lesz az ismétlés…)

A Duna tévé múlt héten elkezdett maffiatörténeti sorozatában ezúttal Robert de Niro játssza Marlon Brandót, Al Pacino apukáját, annak fiatal korában. A Keresztapa 2. (Duna, 22.05) nem véletlenül kapott meg hatot a legfontosabb Oscar-díjak közül 1975-ben: ez lett a Legjobb film,Coppola a Legjobb rendező, de Niro a Legjobb mellékszereplő, Nino Rota a Legjobb zene, valamint ide esett le még a Legjobb forgatókönyvnek, illetve a Legjobb látványnak járó szobor is.

A Torta (SuperTV2, 23.00) ugyanekkor egy kőkemény, csontszáraz angol krimi, térdig gázolva a realityben. Főszerepben a baltaarcú, ám kisfiús mosolyú Daniel Craig, mellékesen pedig, például Tom Hardy. (Bővebben)

A Becstelen Brigantyk (TV2, 23.35) című mozit csak azok tekintik történelmi drámának, vagy akár világháborús tablónak, akik annak akarják, bármilyen okból. A néhol meghökkentően vicces film Quentin Tarantino nazisploitation-hommázsa, mely ha nem is nyugszik feltétlenül egzakt történelmi alapzaton, azért masszívan mutat utat, mit s hogyan, illetve kiknek és hova. (Bővebben)

Ha eddig kimaradt volna, vagy csak úgy, élvezetből, ma este végigdarálhatjuk Paolo Sorrentino remek sorozatát, Az ifjú pápát (HBO3, 20.30), az első résztől az első évad utolsó részéig. A vége hajnalban, de holnap úgysincs “iskola”. (Bővebben)

Picit később az irodákban munkaidejüket töltő dolgozók röhöghetnek egy jót saját magukon (valamint álmodozhatnak egy igazságos, szebb világról), hiszen a Hivatali patkányok (Viasat6, 21.00) című szatírában az történik, ami a valóságban soha, csakis az íróasztal felett görnyedő fejekben – minden egyes, gyötrelmes lassúsággal eltelt munkanapon.

Egy napjainkban megtörtént (és történő), véresen valódi kalóztámadás megrázó történetét meséli el Paul Greengrass igen igényesen kimunkált Phillips kapitány (Prime, 21.00) című filmjében, melynek címszerepében a szintén igen komoly teljesítményt nyújtó Tom Hankset (a képen) láthatjuk. (Bővebben)

Ugyanekkor Az utolsó légió (Filmcafe, 21.00) még mindig csak amolyan szandálos, kardozós, ókori rómais kalandfilm – semmire nem emlékszem belőle, viszont annyit jegyeztem fel róla, hogy: látványos, de buta. Nyilván ezért nem emlékszem rá… Egy csomó sztár játszik ebben is, pl. Colin Firth a főszereplő.

A Tolvajok városa (Duna, 21.05) egy remekbe szabott, kőkemény filmdráma, ezúttal Boston “nyóckeréről/ből”, s benne a sok-sok szomorú, számítását csak a bűnben megtaláló emberről. Ben Afflecket a hajlamosak vagyunk inkább színésznek, általában afféle tejfelesszájú bájgúnárnak letudni, pedig ez az ábra is azt mutatja, hogy amellett, hogy valójában jó színész, igen jó forgatókönyvíró és rendező is. (Bővebben)

Cameron Diaz viszont újra Rossz tanár (RTL Klub, 21.15) lesz a következő ajánlatban, egy romantikus komédiában. A címszereplő utálja hivatását, utálja a gyerekeket, azonban igencsak magányos. Amikor új tanerő (Justin Timberlake) érkezik a suliba, akiről ráadásul az is hírlik, hogy igen tehetős örökség várományosa, az iskola facér tanárnői vad harcba kezdenek a tanárbácsi kegyeiért.

Oliver Stone A szakasz (AMC, 22.00) című filmje annak idején igen merész vállalkozás volt, hiszen ez volt az egyik első olyan amerikai háborús tematikájú film, amelyik bátran szembefordult a hivatalos (és nem hivatalos) amerikai Vietnam-propagandával. Azóta készült egy csomó más film is efféle szemlélettel, néhány jobb is ennél, de főleg rosszabbak – ezért ma is ajánlható, illetve, leporolható mozi ez, ami 4 db. Oscart ért 1987-ben.

A kitűnő fiatal színészt, James McAvoyt láthatjuk az Üdv a mocsokban (SuperTV2, 22.50) című, igen érdekes angol krimi nyomozójaként. A sztori nem igazán ördöglakat: Londonban újra feltűnik egy veszélyes bűnöző (a kitűnő Mark Strong), így a McAvoy alakította zsarunak újra alkalma nyílik, hogy elkapja őt. A hajsza természetesen nem alakul ilyen egyszerűen – a film viszont sajátos, lebegős hangulatban ügyesen kerülgeti a műfaj unalmas, elcsépelt kliséit.

Amerikában Az ördög Pradát visel (SuperTV2, 21.00) és nem Pravdát, ahogyan rendszeresen olvasom ennek a filmnek a címét… (Bár, ezzel az új elnökkel ki tudja? Könnyen lehet, hogy még az is elő fog fordulni hamarosan…) Meryl Streep -de hát ezt már tudjuk jól, hiszen rengetegszer láttuk már- itt egy nagy hatalmú divatmagazin még nagyobb hatalmú főszerkesztője, Stanley Tucci bölcs és meleg divatguru, az egészen elképesztő szemeket és fogsort villantó Anne Hathaway pedig egy szürke, de szorgalmas kezdő, aki nem érti, mit keres ebben az egészben.

Az elsősorban színészként ismert Alan Rickman rendezésében, A virág románcában (Filmcafe, 21.00) Sabine De Barra (Kate Winslet), a kertész és tájrendező hatalmas megbízást kap. Rendhagyó – mondhatni kaotikus – tájrendezési felfogásának és módszerének köszönhetően ő nyeri a megtiszteltetést, hogy megalkossa az épülő versailles-i kastély parkjának egyik fontos részletét. A megbízó nem más, mint maga a Napkirály, XIV. Lajos (akit Rickman alakít). Természetesen, egy nő számára egy ilyen világban egy ilyen munka konfliktusok ezreivel van sújtva, főleg, amikor közvetlen főnöke (Matthias Schoenaerts – a képen Kate Winslet társaságában) egy sármos férfi, szabadjára engedett feleséggel. A téma érdekes, sok szempontból -pl. a nők szerepe a Napkirály udvarában- izgalmas is, azonban Rickman rendezői rutintalansága érződik a filmen olykor. A szerelmespár közti kémia is inkább csak színészi technika, a zenei kíséret pedig (amikor XVI. Lajos udvarában nem kisebb személyiség, mint Jean-Baptiste Lully zenélt!) fájdalmasan jellegtelen maszatolás.

A Tökéletes gyilkosság (Story4, 21.00) címében benne van a lényege. Michael Douglas ezúttal (szokás szerint) egy őszülő halántékú, gazdag playboy, elhanyagolt, ám gyönyörű és okos feleséggel (Gwyneth Paltrow), aki háttérbe szorítottságát egy idő után igencsak zokon veszi – lásd a film címét. Jó kis krimi-thriller, azonban ha egyszer láttuk, mindent láttunk belőle.

Lesz ma este a 300 (film+, 21.00) is megint, azaz a végén egy sem maradhat. Zack Snyder ultrabrutális, élő szereplők alapján rajzolt filmje Leonidász spártai király Thermopülai-szorosnál véghezvitt hős cselekedetéről szól, Frank Miller képregénye alapján, ahogyan a történelem-könyvekben sohasem lesz látható. Vér, vér, irtóztató kockahasak és szandálok. És megint vér, de semmi cukor.

A Szükségállapot (Mozi+, 21.00) sem feltétlenül rossz választás ma estére, minden bugyuta fordulata, hiteltelen, sőt, már-már ciki karakterei (Bruce Willis egyenesen Arany Málnát érdemelt, de az amúgy ritkán hibázó Annette Bening is legfeljebb csak Sharon Stone-klónként pislákol csak…) ellenére sem (bár Denzel Washington természetesen ezúttal sem tud rossz lenni). Főleg így sok évvel 9/11 után, a mai, terrorizmustól rettegő korban. Arab terroristák támadják meg New Yorkot… Lidérces, szinte váteszi látomás 1998-ból (!)…

Az Exférj újratöltve (Cool, 21.00) című romantikus komédia egy könnyedebb darab. Itt a felmelegített töltött káposzta házastársi kapcsolatra való projekciójának krimi-környezetben való analízise “kerül fennforgásra”, Jennifer Aniston és Gerald Butler főszereplésével. Szerintem vicces.

Francis Ford Coppola viszonylag kevéssé ismert, és talán éppen ezért kissé alul is értékelt filmje Az esőcsináló (Duna, 23.10), mely tulajdonképpen Dávid és Góliát bibliai történetének tárgyalótermi drámába forgatott parafrázisa. A mozi a műfaj legnagyobb specialistájának, John Grishamnek regényéből készült: szegény család, kontra nagy, gonosz, fukar biztosítótársaság. Parádés a szereposztás: Matt Damon, Danny De Vito, Mickey Rourke, Claire Danes, Jon Voight és még sokan mások. (Bővebben)

Alternatívának itt van A vikingek felemelkedése (Filmcafé, 23.10), a később is érdekes filmekkel (pl. Bronson, a Drive!, vagy a minapi Neon Démon) jelentkező, dán Nicolas Winding Refn alkotása. A nagyjából ugyanebben a korban (uszkve i.sz. 8-10. század) nyugaton portyázó szittya eleink problémamegoldó készségeinél semmivel sem finomabb képességű címszereplők ultraerőszakos hétköznapjaira derül fény ebből a fagyos, kemény, vértől iszamos filmből, az ezúttal félszemű viking harcost alakító Mads Mikkelsen főszereplésével. (Bővebben)

Végül is csütörtök van, mit is mondhatnék akkor én? Persze, megnézhetjük a Joaquin Phoenix főszereplésével készült Két szeretőt (Filmcafe, 21.00). E romantikus drámában Phoenix egy szerelmi csalódás miatt kisiklott életű lúzert játszik, akit két egymással tökéletesen ellentétes jellemű nő (Gwyneth Paltrow és Vinessa Shaw) próbál újra “pályára állítani”. Kifejezetten szórakoztató, okos, amolyan “realista embermese” ez a film – de nyilván fel sem veszi a versenyt, a “mi kis falunkba” költözött “Tóth Jánossal”. Vagy tudom is én mivel…

Később van még egy skandináv dráma, az Angyal (m5, 22.05), amit én nem láttam még, de nem hiszem, hogy kíváncsi vagyok rá, mert azzal mindig van valami baj, amiben egyszerre van jelen a rák (vagy más halálos kór), a kábítószer, az alkoholizmus, a depresszió, a magány és a szeretetlenség. Ezekből egy is bőven elég egy igazán mély drámához, de ha valakinek mégsem, ott komoly baj van. Főleg, ha mindez havas-jeges, északi ólomfényben van előadva. De lehet, hogy tévedek, és Margreth Olin filmje egy agyonhallgatott, ismeretlen remekmű.

Ha viszont egy filmet úgy jellemeznek, hogyaszondja “Ez egy gusztustalan, liberális, feminista szarság. Emellett még filmként is rossz. Undormány.”, akkor engem elkezd érdekelni. Főleg, ha Sophie Marceau játssza benne a főszerepet (lásd a képen), aki egyrészt jó csaj, de színésznőnek sem rossz. A Gyerekek vagy egyebek (Duna, 22.05) című francia komédia amúgy arról szól, hogy papa és a mama szerepet cserélnek, mintegy feldobandó tízéves kapcsolatukat. Jól jöhet ez így nőnap után.

A NŐK napján az elmaradhatatlan Szulejmánon -és szerény személyemen- kívül egy Ismeretlen férfi (Viasat3, 21.00) köszönti a hölgyeket. Persze, ismerjük őt, úgy hívják, hogy Liam Neeson. Ráadásul Berlin, e történet helyszíne is ismerős, legalábbis a párás szélvédőn keresztül: pont olyan, mint Budapest. Liam Berlinben találja magát egy baleset után magához térve, viszont ő nem ismer senkit, azt sem tudja, hol van és hogyan került oda. Pedig… (Bővebben)

Elsősorban az ünnepeltekhez szól a Csak barátok (Filmcafe, 21.00) című romantikus komédia is, mely azt az örök kérdést boncolgatja, hogy létezhet-e barátság fiú és lány között? Nem tudományos hitelességű kutatások szerint valamilyen okból a lányok szerint igen, a fiúk szerint nem. Persze, mindkettő a másikat akarja, de míg rendszerint a fiúnak EZ a lány tetszik, a lány általában AZT a fiút akarja. Nem ezt, akivel ebédelni, fagyizni, vásárolni jár, akivel minden titkát megosztja, hanem azt, akinek feszes fenekére kacsint a gimi összes csaja, aki a menő csávó a suliban. Kimondhatatlan katasztrófa ez a “barát státusz” a langymeleg és rózsaszín tétlenségében leledző kamasznak. Főleg, ha kövérkés, félénk, igazi vesztes típus, a menő csávók céltáblája, a nyuszi sapkával/sapkátlan. Aztán telik múlik az idő, s a kövérkés bénaságból Ryan Reynolds lesz, akire Anna Faris, vagy Amy Smart már egészen másként (lásd a képen) rebbenti hosszú szempilláit… (Bővebben)

Aztán úgyis az lesz a vége, hogy Szerelem első vérig (m5, 22.05), ami egy generáció számára alapvető kultfilm, a Házibuli és az Éretlenek mellett. Ez az a generáció, amelyik a múlt század nyolcvanas éveinek elején volt gimnazista, amikor mindenki zenekart alapított, ahogyan Füge (Berencsi Attila) is, abban a vidéki gimnáziumban (Halló Szeged, halló Tömörkény!). Egész biztosan rocksztár is lett volna belőle, ha nem történik meg vele az a szörnyűség, amire a cím utal.

Más. Bár George Roy Hill filmje, Az ötös számú vágóhíd (Duna, 22.35) új megvilágításba nem helyezi Kurt Vonnegut mára már hivatkozási alapnak számító háborús-regényét, annak szellemiségét, semmivel össze nem hasonlítható, bizarr, szinte abszurd humorát, sajátos hangulatát viszont ügyesen idézi meg, az igen remek vágói (Dede Allen!) munkának és nem utolsó sorban Glenn Gould éteri Bach-interpretációjának köszönhetően, amely a kísérőzenét szolgáltatja. Úgy gondolom, a filmnek helye van a minden idők 10 legjobb regényadaptációinak rangsorában, talán még inkább, mint a szintén bőven megérdemelt legjobb 10 háborús filmek listáján.

Egy elhagyott, vad tengerparton magányosan álló kastélyban játszódik a napi betevő rémálomra vágyóknak az Árvaház (Filmcafe, 22.50) című kissé közhelyes, de azért igen jól működő mexikói-spanyol thriller. A kastélyban árvák élnek, akiknek nincs hova menekülniük, és jól magukra tudnak maradni azzal a bizonyosan eljövő rettenettel. (Bővebben)

Két remek színész, a francia Clémence Poésy és az angol Eddie Redmayne (a képen ők) játssza  Sebastian Faulks: Birdsong című regényét feldolgozó Madárdal (Filmcafe, 19.05 – második rész egy hét múlva, ugyanitt, ugyanekkor) című kétrészes minisorozat főszerepeit. Az első világháború idején játszódó romantikus történet a háború kontra szerelem örök témájával játszik el, minden bizonnyal szélesen áradó érzelmek közepette.

Klassz film lehet ma estére a Warrior – A végső menet (AMC, 19.30) is, ne tévesszen meg senkit az idióta, bombasztikus cím. A történet olyan mint egy állcsúcsra elhelyezett, masszív alapállásból, egész törzsből meghúzott jobbhorog. Egyszerű mozdulat, de ha talál, akkor csengettek. Kiváló sport-, egyben testvérdráma ez a film, katarzissal, mindennel, ami kell egy ilyenbe, egy tiszta, becsületes rendezésben (Gavin O’Connor) és el-ké-pesz-tő színészi alakításokkal (Tom Hardy, Joel Edgerton és Nick Nolte). (Bővebben)

Érdekes, egyben lélegzetelállító és minden furcsasága ellenére mégis bájos, kedves alkotás a Cas és Dylan (Film Mánia, 20.00), melyben egy halálos beteg, idős orvos (Richard Dreyfuss) és egy kissé kelekótya tinilány (Tatiana Maslany) utazza végig a festői Kanadát, hogy az öreg még egyszer lássa szülőházát, a lány meg… a lány meg, hogy valahogyan összerakja saját magát.

Igen sötét darab viszont a Ronin (Mozi+, 21.00). A régi szamurájtörténeteket (ezekre utal a film címe is) idéző visszafogott, ám kőkemény krimiben (rendezte John Frankenheimer) munkanélküli titkosügynökök próbálnak saját szakállukra dolgozni. Robert De Niro mellett igen jó a filmben Jean Reno és Stellan Skarsgaard is.

A mostanában magára meglehetősen meghökkentő megnyilvánulásokkal a figyelmet felhívő Shia LaBeouf a korábban igen vicces Heineken-reklámokat is készítő angol Frederik Bondot segítette hozzá első nagyjátékfilmjéhez, a Charlie Countryman szükségszerű halálához (Film+2, 21.00). A sztori tulajdonképpen egy igencsak badre sikerült LSD-trip Bukarest izgalmas városában, amiről viszont muszáj tudni, hogy a főszerepet alakító LaBeouf annyira vett komolyan, hogy az említett kemikáliát valóban bevette a forgatás alatt. Ekképpen a film is igen érdekesre sikeredett… (Bővebben)

Két volt fegyenc határozott módszerekkel kirabol és a földdel egyenlővé tesz egy szállodát a Milliókért a pokolba (Paramount Channel, 21.00) című akciókrimiben. A film sztorija itt kezdődik, ugyanis az egyik (Kurt Russell, a rosszfiú) hamar átveri a másikat (Kevin Costner, a “jó” fiú) és a szajréval dél felé menekül. A jó utánaered a rossznak, közben belibben a képbe egy kalandra vágyó vidéki fruska (Courteney Cox) is, aki azonban korántsem csúf… Piff-puff, dirr-durr, égett gumiszag, vijjogó szirénák egy korrekt zsánerfilmben.

Szép fiúk (Ben Affleck és Justin Timberlake), valamint egy szép lány (Gemma Arterton) tündökölnek a Vakszerencse (Cool, 21.00) című egzotikus karibi közegben játszódó, internetes szerencsejátékos-átverős thrillerben – azonban nagyjából ennyi az összes pozitívum, ami elmondható a filmről.

A tegnap már ajánlott Terry Gilliam-film, a Tideland (m5, 22.20) ma ismétel.(Bővebben)

Lesz minden IS. Ha netán valami kifejezett forróságra vágynánk ma este, akkor egy kellemes opció lehet az egzotikus helyszínen játszódó Szahara (Prime, 18.20). Annak idején, 1995-ben, egy átlagos második világháborús kalandfilmnek szánták alkotói ezt a mozit, s arról nyilván nem is tehetnek, hogy sok magyarnak már első jelenetek után Rejtő Jenő jellegzetes sivatagi, idegenlégiós történetei jut róla eszébe: Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz, a Három testőr Afrikában, ilyenek… E filmben egy tökös őrmester vezetésével maroknyi katona menekül a sivatagban a közelgő német hadsereg elől: egy amerikai őrmester (James Belushi), egy angol katonaorvos, egy ausztrál, egy francia és egy szudáni katona… (vö: Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta…) Nincs vizük, stb., stb. Menni vagy meghalni.

Ben Thomas (azaz Will Smith) ezúttal azt találta ki magának, hogy saját beteg lelkét hét, számára teljesen idegen ember életének pozitív irányba terelésével fogja meggyógyítani. Szerencsés szerencsétlenségére, beleszeret az egyikbe a hét kiválasztott közül. A Hét élet (AMC, 19.40) egy izgalmas, (NAGYON!) érzelmes, ám mégis provokatív hangú romantikus dráma a szokásos nagy kérdésekről, életről, halálról, szerelemről és barátságról. (Bővebben)

Picit később a L’ecsó (RTL Klub, 18.50) című animációs film nagyjából ugyanannyit mond el a kulinária és gasztronómia lényegéről, mint amennyit Fördős Zé vagy az éppen beosztott, ninjagurunak öltözött sztárséf adott elő nemrégiben a hihhettettlen fődíjért ujjukat szeletelő, rebbenő szemű szerencsétleneknek, az illető tévé-főzőshowban. Ha nem többet.

A Hazudós Jakab (Film Mánia, 20.00) a magyar származású Peter Kassovitz rendezése és Robin Williams játssza benne a cím- és főszerepet. E filmdráma egy lengyelországi gettóban játszódik a második világháború idején, és nagyjából ugyanazt az üzenetet hordozza, mint a Jó reggelt, Vietnam! Jakab, a mindentől elzárt gettóban élők szenvedéseit apró, de jó szándékú füllentésekkel enyhíti és nem is tudja, ezzel mennyit segít a szenvedések elviselésében. A megható, mélyen humánus film rengeteg magyar szereplővel (pl. Igó Éva, Darvas Iván, Bálint István) és magyar operatőrrel (Ragályi Elemér) készült 1999-ben, amerikai, francia és magyar koprodukcióban.

A cseppfolyós romantikára szomjazóknak viszont nincs menekvés, mert a P.S. I Love You (TV2, 20.35) mindent elpusztító csapást mér a felhalmozott papírzsepi-raktáraikra: Holly (Hillary Swank) halott férjével (Gerald Butler) levelezik. Szívszaggató, padlógázzal rovázós romantikus komédia lesz ez. Holnap reggel raktárakat feltölteni!

Ugyanekkor A felolvasó (Filmcafe, 21.00) egy jóval komolyabb, de szintén remek darab. Sokszor láthattuk már, olvashattuk is; remélem más is, viszont érdemes lehet repetázni is belőle. Kate Winslet például nem véletlenül kapta meg az itt nyújtott alakítására az Oscart, a BAFTÁt, az Európa Filmakadémia-díjat, valamint a Golden Globe legjobb női mellékszereplőért járó fityfenéjét. (Bővebben)

Harrison Ford ezalatt egy zsírgazdag számítógépes palit játszik a Tűzfal (Viasat3, 21.00) című thrillerben, ám remélem, nem nyúl számítógéphez, mert azt nem fogom elhinni neki… Mindenesetre, igen sok pénzt szakíthatott a hightech bizniszből, annyit, hogy csúnya embereknek megéri foglyul ejteni családját, és váltságdíjként van handrid million dollárt kérni. Na most, apu, vagyis Ford nem hagyja annyiban…

A filmekben minden szebb. Például Michael Douglas az elnök az Aaron Sorkin (Az elnök emberei-sorozat) tollából született Szerelem a Fehér Házban (Prime, 21.00) című romantikus komédiában, amibe értelemszerűen bármikor újra belefeledkezhetünk. Annette Bening a First Lady (Martin Sheen itt még csak samesz).

A nyughatatlan (FOX, 21.00), a legendás, illetve legendásan zűrös életet élt Johnny Cash nevű countryénekes kíméletlenül őszinte önéletrajzának filmadaptációja, James Mangold rendezésében, Joaquin Phoenix és Reese Whiterspoon remeklésében – az utóbbi Oscart kapott érte, de az előbbi is megérdemelte volna. Érdekesség, hogy a filmben elhangzó dalokat a színészek játsszák és éneklik, playback  nélkül. Volt már alkalmunk látni ezt a remek filmet jó néhányszor (legutóbb szerdán), de simán meg lehet nézni bármikor (ezt is).

Az a Srác a biciklivel (m2, 21.05) viszont egyáltalán nem rossz gyerek. Csak éppen szar neki az élet: anyjáról nem tud semmit, ám apja is elhagyta, ezért nevelőintézetben él. Az élet őt igen korán érő kihívásaira adott ösztönös válaszait nem szabad bármiféle rosszaságként felfogni, hiszen e filmből is nyilvánvaló, pusztán csak túlélni akar, egyetlen igazi “barátjával”, a biciklijével együtt. Éppen olyan játszani, hülyéskedni akaró, szeretetre vágyó kisfiú ő, mint minden más kortársa. A belga Dardenne-testvérek (Jean-Pierre és Luc), mint az európai film egyes számú szociális lelkiismeretei, az ő tanulságos sorsát tárják a nézők elé eme soron következő tanmeséjükben. (Bővebben)

A Brooklyn mélyén (AMC, 22.00) című krimi-dráma egy zsaru-film, mely akár Antoine Fuqua A kiképzés című, igen remek kis mozijának második részeként is felfogható. Három párhuzamosan futó zsarusors, mely a végső véres fináléban ér össze. Kiábrándult, naturalista pillanatkép a mai New York bűnüldözéséről, szociografikus hitelességgel megrajzolva. Nincsenek hősök, csak áldozatok, akik akkor szerencsések, ha egy órával tovább élnek, mint a másik. A vakmerő Ethan Hawke és a laza Don Cheadle mellett különösen remek a tisztesen megőszült Richard Gere a nyugdíj előtt álló, gyávácska zsaru szerepében.

Talán egyfajta hatalommegszerzési- és megtartási kurzus részeként, talán egyfajta beavatásként a nemzeti együttműködés valódi természetébe, de mindenesetre újranézhetjük (azt is), hogyan hal bele szegény Vito bácsi (Marlon Brando) a háztáji paradicsomtermesztés gyönyöreibe A Keresztapa (Duna, 22.05) című, meglehetősen nagy hatású filmben. Úgy legyen!

A legendás brit Monthy Python Cirkusz amerikai rajzfilmes idegenlégiósaként világhírűvé vált Terry Gilliam az abszurd angol humor nagyágyúinak besülése után készített néhány fanyar, sötét utópiát, illetve ezek ellenpontjaként pár ragadós édességet, hogy aztán belevágjon kedvenc olvasmányainak filmre adaptálásába. Hunter S. Thompson gonzo-regényéből készült kierkegaardi egotripje minden idők egyik legjobb drogfilmje lett, az ezután következő Tideland (m5, 22.40, ismétlés holnap, m5, 22.20) – legalábbis drogügyben – még erre is rátesz. Dr. Gonzóék pszichotikus ámokfutása ártatlan gyerekjáték a bájos Jeliza-Rose (a képen) mindennapjaihoz képest. (Bővebben)